Elkészült Budapest egészségterve, már csak eszköz és forrás kell a megvalósításához
A budapesti nők a rákos halálozásban, a férfiak a fertőző megbetegedésekben jóval az országos átlag felett „teljesítenek". Nemcsak a vidékiekhez képest tér el a fővárosi lakosok egészsége, hanem az egyes kerületek között is óriási a különbség. Például vannak olyan pesti kerületek, ahol átlagosan csaknem 8 évvel korábban halnak meg az emberek, mint egy budaiban. Mindez a fővárosi önkormányzat keddi konferenciáján hangzott el, ahol bemutatták Budapest egészségtervét.
Az egészségterv elkészítésére az ország egyetlen, a Debreceni Egyetemen működő népegészségügyi karát kérte fel a főváros még tavaly. A felkérést a következőkkel indokolták: a magyar lakosság jelentős hányada a fővárosban él, az ország szellemi potenciálja, gazdasági ereje itt koncentrálódik, ezért a főváros helyzete, teljesítőképessége, versenyképessége meghatározó jelentőséggel bír az ország sorsa, jövője szempontjából is. A főváros lakosságának egészségi állapota döntő módon határozza meg a város fejlődését. A fővárosi önkormányzat felismerve ennek fontosságát, ismerni és értelmezni kívánja a jelenlegi helyzetet, azonosítani és rangsorolni akarja a problémákat, és ezek alapján megoldásokat is szeretne.
Az elkészült Budapesti egészségterv, amelyet egyébként az egészségügyért felelős államtitkárságnak is eljuttattak, számos olyan összefüggést hozott nyilvánosságra, amely eddig nem volt ismert. A demográfiai adatok alapján Ádány Róza, a dokumentumot készítő kar dékánja például arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest lakossága egyre jobban öregszik: 2010-ben már 100 gyerekre (0-14 év) 150 időskorú jutott.
Különösen az idős nők aránya nőtt meg, ami azt jelenti, hogy míg 14 éves kor alatt kiegyenlített a nemek aránya, addig idős korban, 65 év felett már egy fővárosi férfire két budapesti nő jut. A dékán hangsúlyozta azt is, hogy a hivatalos adatok alapján 84 ezer roma él a fővárosban, de feltehetően számuk ennél magasabb. Hozzátette: azért fontos külön is monitorozni a romák helyzetét, mert egészségügyi állapotuk rosszabb az átlagnál, felzárkóztatásuk pedig nemcsak fővárosi, hanem országos érdek is.
Ádány Róza beszámolt arról is, hogy a halálozási adatok alapján az utóbbi években javult valamelyest a helyzet, de még így is átlagosan jóval többen halnak meg Budapesten, mint például Prágában vagy Bécsben. Igaz, a magyar átlagot tekintve a fővárosi férfiak halandósága valamivel kedvezőbb, mint a vidékieké, de a nők körében már ugyanolyan az arány a fővárosban és vidéken. A legnagyobb különbség a városon belül, a kerületek között van. Míg például egy VIII. kerületben élő férfi születéskor várható élettartama 69,9 év, addig egy XII. kerületben élő bizton számíthat arra, hogy nem hal meg 77,6 éves kora előtt. A nőknél valamivel kisebb a különbség: Pesten 76,5 év a születéskor várható élettartam, Budán 82,6 év.
A 65 év alatti, úgynevezett korai halálozás leggyakoribb oka a fővárosban is a szív-, és érrendszeri megbetegedések és a rák. Különösen a daganatos megbetegedések miatti halálozás tekintetében tér el a főváros még az országos átlagtól is. Leginkább a budapesti nők rákos halálozása magasabb arányú a vidékieknél. A probléma nagyságát jól jelzi, hogy például a méhnyak-rák miatti budapesti halálozás mértéke az EU15 tagországok női lakosságának halálozási átlagát több, mint háromszorosan múlja felül. A fővárosi nők más betegségek miatti halálozásban is vezetnek a vidékiek előtt: az emésztőrendszeri betegségekben 10-18 százalékkal több a haláleset, mint vidéken, de az alkoholos májbetegségek okozta halálozásnál is ötödével több fővárosi nő volt az áldozat.
A halállal nem végződő betegségeket vizsgálva az egészségterv készítői többek között arra jutottak, hogy bár általában kedvezőek a magyar fertőző betegségek statisztikái, a fővárosban az országos átlagnál a férfiak 40 százalékkal gyakrabban szenvednek ezektől a kóroktól, de például TBC-ben 80 százalékkal magasabb a betegek aránya. A szexuális úton terjedő betegségek pedig ötször-hétszer gyakrabban fordulnak elő Budapesten, mint vidéken.
Az elemzés foglalkozott a fővárosiak egészségmagatartásával is. Többek között kiderült, hogy a fiatal férfiak harmada, a fiatal nőknek pedig csaknem a negyede dohányzott rendszeresen 2009-ben. A középkorúaknál még ennél is rosszabb volt a helyzet. Alkohol-, és drogfogyasztásban is a budapesti nők lekörözik a vidékieket. A fiatal és középkorú budapesti férfiak viszont jóval kevesebbet mozognak, mint vidéki társaik. Mindkét nem ráadásul már fiatalon elhízott illetve túlsúlyos.
A Budapesti egészségterv 6 pontban részletes népegészségügyi stratégiai javaslatokat is megfogalmaz a főváros egészségügyi állapotának javítása érdekében. A konferencia szünetében tartott tájékoztatón Szentes Tamás főpolgármester helyettes elmondta: bízik abban, hogy az államtitkárság támogatja majd a tervet, valamint az abban felvázolt stratégiát, és a megvalósításához szükséges eszközöket és forrásokat a rendelkezésükre bocsátják. Kérdésre válaszolva hozzátette: becslése szerint ennek a forrásnak a nagyságrendje néhány százmilliós lehetne.
Az elkészült tervet bemutató keddi konferencián Huszár András, a Főpolgármesteri Hivatal egészségügyi és szociálpolitikai főosztályának vezetője elmondta, hogy remélték, a tanácskozás idejére már feláll az Országos Népegészségügyi Intézet, de a politikai prioritások eltolódása miatt ez egyelőre nem valósult meg. Most abban bíznak, hogy november elsejével megalakul az új népegészségügyi intézmény, amely segítheti a fővárosi egészségtervben felvázolt javaslatok megvalósítását.
A Budapest Egészségtervvel kapcsolatos javaslataikat, ötleteiket az egeszsegterv@budapest.hu címen várják. A Budapest Egészségterv elérhető itt
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!