A Debreceni Egyetembe integrálódik a Kenézy kórház

Ezzel megkezdődik a két intézmény másfél évig tartó teljes integrációjának folyamata - jelentette be a DE rektora csütörtökön sajtótájékoztatón.

Szilvássy Zoltán elmondta, hogy kedden kapta meg Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének az integrációt engedélyező levelét, amelyben az időpontokat is rögzíti: június 30-ig kell a fenntartói jogokat átadni az egyetemnek, december 31-ig integrálják a kórházi kiszolgáló, támogató funkciókat ellátó szervezeteket, a jövő év végére pedig a teljes integrációval létrejön az ország legnagyobb egészségügyi intézménye Debrecenben.

Édes István professzor, a DE Klinikai Központjának főigazgatója közölte: az összes szakdolgozóra és orvosra szükség van, az integráció nem jár együtt elbocsátásokkal, létszámleépítéssel.

Az MTI-t követően a Debreceni Egyetem sajtóirodája bővebb tájékoztatót bocsátott ki az integrációról:

Indul az integráció

A miniszter döntött: integrálják a Debreceni Egyetemet és a Kenézy Gyula Kórházat. Debrecenben jön létre az ország legnagyobb egészségügyi intézménye.

- Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének levelét kedden kaptuk kézhez, a kórház fenntartói jogait év közepén vesszük át. A teljes integrációnak pedig 2016 decemberére kell befejeződnie – jelentette be Szilvássy Zoltán rektor csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatón a Debreceni Egyetemen. Hozzátette: a feltételrendszernek nagyon fontos elemei vannak, melyeket a miniszter határidőkhöz kötött.

- 2015. június 30-ig a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet átadja a fenntartói jogokat a Debreceni Egyetemnek. 2015. december 31-ig a kiszolgáló és támogató funkciókat integráljuk. Végül 2016. december 31-re záródik le az integrációs folyamat, ekkorára minden párhuzamosságot megszüntetünk, és egy intézményként működik tovább a két egészségügyi ellátó – sorolta Szilvássy Zoltán rektor.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő elmondta, hogy nagyon sok teendő van még a folyamat lezárásáig, amihez az egészségügyi szabályozásban is változtatásokra van szükség.

- Újra kell gondolni az ilyen klinikai központok finanszírozását, mivel egy ilyen csúcsszervezet szétfeszíti a jelenlegi rendszer kereteit. Például a mostani szabályozás nehezen kezeli, hogy ugyanazok oktatnak az egyetemen, akik a klinikán gyógyítanak, nekünk azonban olyan rendszerre van szükségünk, ami ezt támogatja – hangsúlyozta Kósa Lajos.

Az országgyűlési képviselő kérdésre válaszolva kijelentette: a miniszteri döntés azt is jelzi, hogy a kormányzat már elvetette az orvosképzés „kimetszésének" ötletét , amelyet a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága sem támogatott.

Kósa Lajos arról is beszélt, hogy az integráció után esetlegesen felszabaduló finanszírozási források elvesztésétől nem kell félni, azt az intézményben más területek fejlesztésére fordítják majd.

Édes István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ főigazgatója kiemelte, hogy a két intézmény szakmai integrációja már évekkel ezelőtt elindult.

- Példaértékű, amit a kardiológia területén kialakult, most ugyanezt kell elérnünk a több területen is. A legfontosabb cél a szakmai párhuzamosságok megszüntetése, illetve az ellátások elérhetőségének javítása. Mivel szakemberhiány van, valamennyi orvosra és szakdolgozóra szükség van, így leépítésre nem kell számítani, legfeljebb racionalizálásra. Az integráció révén az orvosok egységes rendszerben dolgozhatnak majd, ami jó alapot jelent a kedvező életpályához – magyarázta Édes István.

Lampé Zsolt, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet főigazgatója az eddigi együttműködések kapcsán felidézte, hogy a traumatológia már a nyolcvanas években a Kenézy Kórházhoz került.

- A két intézmény vezetése évek óta vizsgálja azokat a területeket, amelyeken jobb hatékonyságot jelent az együttműködés, legutóbb például a pulmonológiai és pszichiátriai ellátásban volt erre példa, ugyanakkor szükség volt egy ilyen miniszteri döntésre a folytatáshoz. A teljes integrációtól a rutinellátások sebességének javulását várjuk, így csökkenhetnek a várólisták, valamint olyan diagnosztika eljárások jelenhetnek meg, amelyek javítanak majd az ellátás minőségén – közölte Lampé Zsolt.

Kérdésre válaszolva elmondta: a két intézményben jelenleg évi 4 millió az orvos-beteg találkozók száma és összességében 3000 ágyon folyik a gyógyítás.

Ónodi-Szűcs Zoltán, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója – akit a miniszter az integrációs folyamat felügyeletével bízott meg - kiemelte, hogy az integrációnak köszönhetően a Debreceni Egyetemen a képzés színvonala is emelkedni fog, hiszen a Kenézy Kórház beolvadásával tovább nő a gyakorlati helyek száma. A főigazgató szerint a rendelkezésre álló másfél év elég lesz arra, hogy a felek megfelelő megoldást találjanak a felmerülő kérdésekre, s az integráció lezárultával a megye minden betege azonos ellátásában részesülhet majd.

Papp László polgármester kifejtette: a város vezetőjeként az a feladata, hogy Debrecen 200 ezer lakosának érdekeit képviselje, így minden olyan lépést támogat, amely a betegek javát szolgálja.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja bejelentette: az integrációval Magyarország legnagyobb egészségügyi ellátó intézménye jön létre, ahol a legegyszerűbb ellátástól a legbonyolultabb műtétekig mindenféle gyógyítási tevékenységet el tudnak végezni. Hangsúlyozta: így Debrecenben jön létre a legnagyobb gyakorlati hátérrel rendelkező orvosképzés, ami vonzó életpályát jelent a gyógyítók-kutatók számára. Az integrációval a Debreceni Egyetem költségvetése elérheti a százmilliárd forintot.

Az intézmények vezetői március közepén összdolgozói fórumon adnak tájékoztatást az integráció menetéről.