A gyógyítók egészsége nem magánügy

Egész napos programmal várta az Alumni Iroda azt a 360 öregdiákot, akik regisztráltak a rendezvényre. Az egyetemi részlegek bejárása, a kiállítások megtekintése és az évfolyam-találkozók mellett tudományos előadásokat is meghallgathattak a résztvevők. A program gálavacsorával zárult. A Semmelweis  Hírek tudósítása (fotókkal).

Az idei évben az egészségügyben dolgozók egészségügyi állapotát járták körül a meghívott szakemberek Számos tényező befolyásolja, hogy meddig élünk és mennyire egészségesen. Az orvosok különösen sok rizikófaktorral számolhatnak az ügyeleti munkák, a túlórák, a betegek szenvedéseinek átélése miatt. Egy olyan hivatásról van tehát szó, amelyben elkerülhetetlen a folyamatos stressz, ráadásul az alacsony fizetések, a paraszolvencia rendszerének fennmaradása, az olykor feudális viszonyok az egyes osztályokon is hozzájárulhatnak a vártnál korábbi megbetegedésekhez – fogalmazott megnyitó beszédében dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes.

A szakember elmondta, az orvosok fele nem éri meg a nyugdíjkorhatárt, a krónikus megbetegedések már a középkorúaknál jelentkeznek, és a kiégés is fiatalabb korban fordul elő náluk, mint a jobb körülmények között dolgozó nyugat-európai kollégáiknál.

Több évet átfogó kutatások bizonyítják, hogy az orvosok nem megfelelő egészségügyi állapota rossz hatással van az egész társadalomra – mutatott rá a probléma nagyságára Dr. Győrffy Zsuzsa, az SE Magatartástudományi Intézetének szakértője, aki elmondta, a szakma presztízse folyamatosan csökkent az elmúlt években. A gyógyításban dolgozóknál kockázati tényezőt jelent egyebek mellett, hogy egészségre káros anyagokkal kell érintkezniük. A szakértő szerint sokszor lehet hallani az orvosoktól, hogy én az emberekkel törődöm, nem magammal. Ezt az elvet követve sokan közülük betegség esetén a gyakran hibásan végzett öngyógyszerezést választják. Dr. Győrffy Zsuzsa felhívta a figyelmet arra, hogy ma már sokféle segítséget kaphatnak az egészségügyben dolgozók.

Egészségügyiek az egészségügyiekért elnevezéssel indított pilot programot a Népegészségtani Intézettel közösen az Alumni Iroda, az egyéves projekt során a gyógyításban dolgozók egészségi állapotát mérik fel, valamint különböző módszerekkel és szolgáltatásokkal javítani kívánnak azon. Az év végén induló kutatást egy felmérés előzte meg, amelyet az Alumni honlapján tölthettek ki az érdeklődők.

Eddig csaknem nyolcszázan válaszoltak a kérdésekre, és több mint hatszázan jelezték, hogy szívesen részt vennének a programban. A válaszolók közül mintegy 430-an nyilatkoztak úgy, hogy megfelelő az egészségi állapotuk, több mint 300-an azonban azt is közölték, hogy nem tudnak anyagi áldozatot vállalni azért, hogy egészségesebben éljenek. A kérdőívet kitöltők közül a legtöbben a felajánlott preventív szolgáltatások közül a mentális és a szűrőbuszos állapotfelmérést, a sportlehetőségek biztosítását, a stresszkezelést és a kiégés-tréningeket jelölték meg.

A projekt során – amelynek támogató védnöke Dr. Karádi István, az ÁOK, valamint Dr. Gaál Péter, az EKK dékánja – 50 főt választanak ki, akiknél figyelemmel kísérik, hogy a különböző egészségmegőrző programok hogyan hatnak az közérzetükre, testi és lelki állapotukra. Emellett 50-50 fős kontrollcsoportot is létrehoznak, hogy még inkább mérhetővé váljanak a különbségek. Az egyéves kutatást Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár levélben biztosította támogatásáról.

Az elmúlt időszakban mintegy a kétszeresére nőtt a túlsúlyosok aránya a fiatalok között. Egy, a Semmelweis Egyetem és a műszaki szakokon tanuló diákok körében végzett vizsgálat pedig kimutatta, hogy az egészségügyi pályára készülők testi felépítése és fizikai teljesítménye elmarad az elvárttól – fogalmazott előadásában Dr. Kiss Kálmán, az SE Testnevelési és Sportközpontjának igazgatója. A vezető szerint fontos, hogy az intézmény vezetése támogatja a kötelező testnevelést a hallgatók képzése során.

Monspart Sarolta, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke előadásában kiemelte, a munkahelyi stressz a legnagyobb ellensége az egészségnek. Úgy vélte, elsősorban a nők feladata, hogy helyes táplálkozással megőrizzék a férfiak egészségét, így elkerülhető lenne, hogy az özvegyek országa legyünk. A tájfutó világbajnok egy rövid testmozgásra is felkérte a közönséget, hogy erősítse az általa képviselt elvet a résztvevőkben: rajtad is múlik!

Dr. Horváth Ildikó, az Egészségügyi Államtitkárság megbízott főosztályvezetője az egészségügyiekért tett kormányzati lépéseket és terveket mutatta be, és hangsúlyozta, a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az aktív népesség egészségének megőrzése.

A tudományos tanácskozás mellett számos kulturális eseménnyel várták az egyetem öregdiákjait az idei Alumni Találkozóra. A késő délelőtt folyamán a résztvevők megtekinthették a közelmúlt fejlesztéseit az egyetem különböző részlegeiben, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum által szervezett gyógyszertörténeti kiállítást, valamint az egészségügyben dolgozók alkotásaiból készült képgalériát. Az egyes évfolyamok számára külön termekben biztosítottak találkozási lehetőséget.

A gálavacsora előtt Dr. Hunyadi László általános rektorhelyettes köszöntötte a maga és Dr. Szél Ágoston rektor nevében az vendégeket. Rövid beszédében elmondta, jelenleg 12 ezer hallgató tanul az intézményben, a diákok egynegyede külföldről érkezett. Az utóbbi évek legfontosabb mérföldköveinek felidézése mellett a rektorhelyettes az aktuális problémákra is kitért, így az elméleti és klinikai képzés tervezett szétválasztására, és a forrásmegvonásokra. A rektorhelyettes arra kérte az öregdiákokat, hogy a saját eszközeikkel segítsék az egyetemet abban, hogy a jelenlegi struktúrában működhessen tovább.