A népbetegségek a genomikai kutatásban

A Debreceni Egyetemen folyó népegészségügyi kutatások keretében a népegészségügyi genomikai vizsgálatok az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A Megelőző Orvostani Intézet a Public Health Genomics European Network tagjává vált. Ezen Intézet keretei között működik az immár másodszor is támogatást nyert MTA Népegészségügyi Kutatócsoport, melynek munkatervébe a népegészségügyi genomikai kutatások szervesen beépültek - jelentették be ma az egyetemen. A közelmúltban az Intézet WHO Kollaborációs Központként történő beiktatásával a népegészségügyi genomikai kutatások számára is új távlatok nyíltak.

A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 azonosító számú alapkutatási projekt szakmai vezetője Dr. Ádány Róza egyetemi tanár, a Megelőző Orvostani Intézet igazgatója. A projekt 895.000.000 forint európai uniós támogatásból hazai társfinanszírozással valósul meg.

A XXI. század elején a népegészségügyi kutatások és gyakorlat egyik legnagyobb kihívása annak tudományos igazolása, hogy adott genomikai eltérés befolyásolja a betegségek előfordulási gyakoriságát és felelős, bizonyítékokon alapuló hasznosítása a lakosság egészségi állapotának javítása, a betegségek megelőzése érdekében. A projekt keretében a szakemberek olyan kutatói hálózat létrehozását valósítják meg a Debreceni Egyetemen, mely a magyar lakosság egészségi állapotának meghatározásában kiemelt jelentőségű genomikai összefüggésrendszerek azonosításával, és azok gén-gén és gén-környezet szintű kölcsönhatásainak megismerésével foglalkozik.

Társadalmi elvárás, hogy a genomikai eredményekre épített, személyre szabott gyógyítás koncepciója mellett a veszélyeztetettség előrejelzése, az egészségfejlesztés igénye, a közösségek egészségének védelme is prioritásként jelenjen meg a genomikai kutatási eredmények hasznosítása során. „A legnagyobb súlyú népbetegségek genetikai meghatározottsága a magyar populációban" projekt két kiemelt kutatási területet kapcsol össze: az élettudományi (orvostudományi), valamint a népegészségügyi kutatásokat, és mint interdiszciplináris kutatás járul hozzá a társadalmi és gazdasági változások által felvetett problémák feltárásához és megoldásához is.

A projekt egyes alprogramjait szervesen kapcsolja össze az a közös cél, hogy a kutatócsoportok feltárják és jellemezzék azokat a genetikai polimorfizmusokat, mutációkat, amelyek a szív- és érrendszeri, az anyagcsere és a daganatos betegségek, a reumatológiai kórképek és bizonyos gyakori bőrbetegségek, valamint az egészséget veszélyeztető magatartásformák (pl. dohányzás, alkoholizmus) kialakulásában és progressziójában meghatározóak lehetnek. Mint ismeretes, ezen betegségek a magyar populációban - ezen belül a roma populációban - a legjelentősebb halálozási- és betegségterhet jelentő népbetegségek.

A Kar Egészségtudományok Doktori Iskolájának akkreditált oktatói, témavezetői együttműködve a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola munkatársaival a projekt magas szintű irányítását biztosítják. Ez garanciát ad arra, hogy a népegészségügy legmodernebb irányzatainak eredményei megjelenjenek és hasznosuljanak a gyógyítás, ezen belül a rehabilitáció területén is.
A vizsgálatok eredményeinek hasznosítása során nemcsak népegészségügyi haszon remélhető, hanem a lakosság egészségi állapotának kedvező befolyásolása révén az ország gazdasági versenyképességének javulása is.

A népegészségügyi teamek olyan külföldi partnerekkel társulnak, akik az európai tudományosság meghatározó súlyú szereplői, számos jelenleg futó FP7-es projekt szakmai koordinátorai. Ezért a projekt keretében együttműködő partnerek a projekt eredményeire épülő közös kutatási elképzeléseik megvalósítására további lehetőséget kaphatnak a Horizon 2020 keretprogramban is. A projektben résztvevő kutatócsoportok korábbi együttműködése az IGEN-HUNGARIAN keretei között szervezett formát ölt, és a korábban elsősorban kétoldalú kapcsolatok nemzetközi beágyazottságú egyetemi kutatói hálózattá bővülnek.