A tudománytámogatás stabilitására lenne szükség

A tudomány jövőjét a diákok jelentik – fogalmazott Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus professzor azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- és egészségtudományi szekciójának döntője alkalmából tartottak A tudomány jövője, a jövő tudománya címmel kedden Szegeden. A fiatalok fontos inspirációforrásul szolgálhatnak, gyakran olyan kérdéseket tesznek föl, amelyekre nem is gondoltunk volna – mondta a kutató a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett beszélgetésen.

Egy leendő kutató legfontosabb tulajdonsága, hogy kíváncsi legyen – hangsúlyozta a tudós, aki szerint a tudományos siker eléréséhez jó ötletre, kedvező körülményekre és szerencsére is szükség van.

A tudományos utánpótlás szempontjából Bert Sakmann rendkívül fontosnak tartja, hogy Németországban sok középiskolában olyan laboratóriumok működnek, ahol a fiatalok maguk is kísérletezhetnek, ráébredhetnek arra, hogy a tudomány érdekes.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora szerint előbb vagy utóbb eltűnnek a klasszikus határok a különböző tudományágak között, a tudomány "problémamegoldó tudomány" lesz.

"Minden gyerek fizikusnak születik, de később néhányan felnőnek" - fogalmazott a professzor. Mint hozzátette, ahhoz, hogy a kezdeti kíváncsiság megmaradjon a fiatalokban, arra van szükség, hogy az iskolákban ne az absztrakt kérdésekkel ismertessék meg a tananyagból a diákokat, hanem felkeltsék érdeklődésüket a való élet problémái iránt.

Magyarországon a tudománytámogatás stabilitására lenne szükség. Sok múlik azon, hogy a fiatal kutatók miként tekinthetnek a jövőbe, nem sok jót ígér azonban, hogy a szabályok évről évre változnak - mondta a rektor.

Szabó Gábor a problémák ellenére határozottan optimistának tartja magát, hiszen az oktatás és a tudomány nem hoz ugyan azonnali sikereket, de bízik abban, hogy a most végzett munka évtizedek múltán meghozza eredményeit.