A tüdőultrahang a jövő fonendoszkópja - nemzetközi képzés

Egy viszonylag egyszerű, de a napi rutinban széles körben még nem elterjedt eljárás, a tüdő ultrahanggal való vizsgálata jelentősen javíthatja a légzészavarban szenvedő újszülöttek, köztük a koraszülöttek egyénre szabott gyógyítását. Magyarországon most először tartottak erről nemzetközi szintű képzést a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszékének szervezésében - adta hírül az egyetemi portál. A tanszék célja, hogy országos szinten minél több újszülöttgyógyász ismerje meg ezt a viszonylag könnyen elsajátítható, sürgős esetekben – például légmell kialakulásánál – a gyors, életmentő döntéshozatalt is nagyban segítő diagnosztikai eljárást.

Mint dr. Szabó Miklós rámutatott: a tüdőultrahang-vizsgálat jelentőségének felismerése nemzetközi szinten is egy új trend, éppen ezért fontos lépés, hogy a klinika – hazai szinten elsőként – nemzetközi képzést szervezett a témában az újszülöttkori tüdőultrahang vizsgálatok pionírja, kiemelkedő nemzetközi tekintélye, dr. Virginie Meau-Petit vezetésével. „Sokan mondják, hogy ez az eljárás a jövő fonendoszkópja, vagyis annyira a napi rutin részévé kell válnia a gyermekgyógyász, illetve neonatológus számára, mint az orvoslás jól ismert, nyakban lógó jelképe” – fogalmazott a tanszékvezető.

„Tíz éve végeztem az egyetemen, akkor még azt tanultuk, hogy ultrahanggal nem vizsgálható a tüdő, nemzetközi szinten is ez volt az álláspont” – érzékeltette dr. Szász Barbara, hogy mennyire újszerű megközelítésről van szó, amelyben az utóbbi 5-10 évben indult el változás.

Mint hangsúlyozta: az ultrahangos vizsgálat előnye, hogy könnyen elérhető, a beteg ágya mellé tolható, gyorsan elvégezhető, személyre szabott orvoslásra ad lehetőséget, a beteget kezelő orvos valós időben kap választ a kérdéseire, miközben nem teszi ki sugárterhelésnek az újszülötteket. Különösen nagy segítséget jelenthet hirtelen állapotromlással járó, gyors döntéseket igénylő helyzetekben, például a légmell diagnosztizálásában akár életmentő is lehet.

A koraszülöttek súlyos tüdőbetegsége, a tüdő fejletlensége miatt kialakuló respirációs distressz szindróma gyógyításában is segíthet, mert hamarabb megmutatja, hogy van-e szükség beavatkozásra – részletezte dr. Szász Barbara, klinikai szakorvos, a mostani képzés ötletgazdája és kezdeményezője.

További részletek a teljes cikkben

(Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem)