A világnap elmúlt, a tanulság megmaradt

Míg uniós szinten a daganatos eredetű elhalálozások száma csökkenő tendenciát mutat, ezzel szemben hazánkban és a régióban is ellentétes az arány. A WHO és a KSH adatai szerint Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma és az ebből eredő halálozás. Magyarországon 2010-ben 77.989 új rosszindulatú daganatos megbetegedés fordult elő, és 32.321-en veszítették életüket. A szív- és érrendszeri megbetegedések után a daganatos megbetegedések a második leggyakrabban előforduló halálokok közé tartoznak Magyarországon. Az aktív korú női lakosság daganatos eredetű elhalálozásában az emlő-, a tüdő- és a vastagbéldaganat, férfiak esetében a tüdő-, vastagbél-, prosztatarák számít vezető haláloknak.

Az onkológiai betegek halálozási arányának jelentős csökkentéséhez szükséges a prevenciótól a hospice-ig tartó teljes ellátási struktúra, illetve az EU-konform szintű szakmai ellátás teljes körű kialakítása. Biztosítani kell a szervezett betegutakat, továbbá esélyegyenlőséget kell teremteni a régió minden lakosa számára az ellátáshoz való hozzáféréshez.

A Debreceni Egyetem Klinikai Közponjában a kivizsgálás – képalkotó módszerek, patológia, laboratóriumi diagnosztika – és a másik három terápiás modalitás (onkológiai sebészet, sugárterápia és kemoterápia) a regionális centrum színvonalának megfelelően áll rendelkezésre. A gyógyszervizsgálatok elérhetőségének bővítésével a betegek olyan új szisztémás kezelési lehetőségekhez férhetnek hozzá, melyek az általánosan elérhető lehetőségeket meghaladják – tájékoztatott a Rákellenes Világnap kapcsán Dr. Horváth Zsolt, egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Onkológiai Intézetének igazgatója.

A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) az idei rákellenes világnapon a rákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatására törekszik. Azt erősítik, hogy beszélnünk kell a rákról, a betegség elkerülésének lehetőségeiről, a korai felismerés módjairól és a gyógyítás eredményeiről.

Fellépnek az ellen a hiedelem ellen is, hogy a ráknak nincsenek speciális tünetei és jelei. A főbb gyanújelek például az indokolatlan fogyás, nyelési nehézségek, duzzanat a mellben, vagy más testrészen, seb, fekély, ami nem gyógyul, anyajegyen, szemölcsön látható változások, székeléssel és vizeléssel kapcsolatos változások, köhögés, rekedtség láz nélkül, ami nem múlik, vérzés szokatlan helyen és időben, valamint váladékfolyás. Ezekre a jelzésekre érdemes odafigyelni, mert betegségre utalhatnak, de nem feltétlenül daganatos megbetegedésre. Amennyiben a tünetek rövid időn belül nem múlnak el, haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

Az Európai Rákellenes Kódex időbeni felismerést elősegítő szabályai szerint a 25-65 éves nők vegyenek részt háromévente nőgyógyászati rákszűrésen, a 45-65 éves nők kétévente mammográfiás mellrákszűrésen. Az 50-70 év közöttieknek a vastagbélrák szűrés, az 50 év feletti férfiaknak a prosztatarák-szűrés a javasolt. A Magyar Rákellenes Liga által közreadott ajánlásoknak része az is, hogy mindenkinek alapvető joga a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás.