A viselkedő ember agyműködését vizsgálja Dr. Tamás Gábor

Az emberi agy összes típusú idegsejtjének a megismerését célul tűző nemzetközi konzorcium tagja a szegedi „Tamas Lab”. Ennek a Dr. Tamás Gábor, az SZTE biológus professzora által vezetett csoportnak a másik sikere, hogy az NKFIH „Élvonal…” programján 5 évre 300 millió forintot kap. Ezzel a szegedi agykutató az emberi idegsejtek közötti hálózatos működés és a viselkedési, illetve magasabb rendű intelligencia összefüggéseit vizsgálja, készül új felfedezésekre. Az egyetemi portál készített interjút vele.

– Az állati és az emberi agy különbségére választ keresve kutatja a tanulás folyamatát és a memória kialakulásának titkát, az idegrendszeri betegségek kialakulásához vezető változásokat- Tehát agykutatóként több projekten is dolgozik, az Európai Kutatási Tanács, az European Research Council is támogatta már munkáját. Az „Élvonal…” programmal melyik témáját folytatja?

– Két évvel ezelőtt járt le egy jelentős, ERC uniós pályázatunk. Azóta gyakorlatilag ennek a pályázati témának az utóéletével foglalkozunk. Technikailag az elmúlt néhány évben sikerült jelentősen túllépni azokon a módszertani paradigmákon, amiket annak az európai pályázatnak a megvalósításakor használtunk. Ez azt jelenti, hogy már nemcsak úgy tudunk idegsejtek közti kapcsolatokat keresni, illetve vizsgálni, hogy az agyból úgynevezett agyszeleteket készítünk, és – úgymond – izolált agyterületeket vizsgálunk, hanem viselkedő állatokban, s reményeink szerint majd viselkedő emberekben is sikerülhet megvalósítani azokat a vizsgálatokat, amelyeket eddig csak viszonylag izolált agyterületeken tudtunk megcsinálni. (...)

– Említette: a közeljövőben az „emberi idegsejtek közötti hálózatos működés” vizsgálata a célja. Ebben mi a szerepe legutóbbi, világszenzációt keltő felfedezésüknek, a „csipkebogyó idegsejtnek”?

– A „csipkebogyó idegsejt” és más, kizárólag az emberre jellemző sejtek működését próbáljuk feltárni ebben a most induló programban. Az emberben, illetve csak az emberben előforduló idegsejtek funkcióját próbáljuk vizsgálni. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberben kifejlődött, az evolúció során újonnan megjelenő sejttípusok mivel gazdagítják az emberi ideghálózat működését az állatokban megfigyeltekhez képest. Ezért kétfrontos programot tervezünk. Az egyikben az evolúciósan konzervatív sejttípusok működését vizsgáljuk. Ezeket állatokban is lehetséges megvalósítani. Az itt alkalmazott kísérletekhez képest más, mérsékelten invazív módszert fogunk alkalmazni a másik irányban, az emberek vizsgálatánál – a reményeink szerint. (...)

– Nem egyedül, hanem hálózatban dolgoznak. Kikkel együtt?

– Nagyon szelektíven működünk együtt a kollégákkal a világban. Azért, mert a jelenlegi biológiatudomány – ismereteim szerint – legnagyobb horderejű programjába kaptunk meghívást. Ez az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) gigantikus programja. Erről indulásakor az NIH elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a modern biológia Manhatten Projectje”. Amerikai laboratóriumok kezében van az erőforrások többsége, de egy maroknyi Amerikán kívüli csoportot is meghívtak a konzorciumba, mint ahogy tették a második világháborús Manhattan terv megvalósítása idején. Ám most Európából és Izraelből négy kutatócsoport – rajtunk, az SZTE Tamas Lab csoportján kívül a Karolinska Intézet, az Amszterdami Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem – kapcsolódhat be ebbe a munkába. E program célja, hogy az emberi agy összes típusú idegsejtjét megismerjük, illetve azoknak a funkcionális vizsgálatát elvégezzük. A molekuláris vizsgálatok döntő része az Amerikai Egyesült Államokban történik. A funkcionális vizsgálatok jónéhány aspektusában a szegedi egyetemi Tamas Lab csoportunk úttörő munkát végez a következő időkben is. A teljes beszélgetést itt olvashatja