Akadozik a kórház átadás-átvétel Budapesten

Lehet, hogy hiába ígérte meg a választási kampányban Tarlós István az önálló Szent Margit Kórház „újranyitását", vagy Németh Szilárd, Csepel polgármestere a helyi kórház fejlesztését, ugyanis egyre kevesebb ráhatásuk van az egészségügyben zajló folyamatokra. A kórházak elkerülnek a fővárostól, viszont nyomokban sem látható, hogy az új rendszer miként működik majd. A fővárosi fideszeseket aggasztja, hogy nem látnak garanciát arra, hogyan valósul meg kellő színvonalon az önkormányzattól elvonandó feladatok ellátása - az ATV.hu összefoglalója.

Három héttel ezelőtt az egészségügyi államtitkárság kérésére tárgyalta a fővárosi közgyűlés a kórházi átadás-átvétel előkészítésére vonatkozó megállapodást. Az MSZP frakció név szerinti voksolást kért, így egyenként szavazták meg a Fidesz-KDNP frakció tagjai, köztük olyan „nagyágyúk", mint Pokorni Zoltán, vagy Tarlós István is azt, hogy a kórházakat csak konkrét feltételek teljesülése esetén adhatják át az a „központi hatalomnak". Így például nem okozhat a lépés az önkormányzatnak vagyonvesztést, a főpolgármester pedig csak abban az esetben írhatja alá az átadás dokumentumait, ha megszülettek azok a törvények, amelyek ezt lehetővé teszik.

Praktikusan ez azt jelenti, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszerben, illetve az önkormányzati törvény értelmében hűtlen kezelésnek bizonyulna, ha az önkormányzat vagyona ellentételezés nélkül kerülne állami tulajdonba. Noha a kétharmados szavazógépezet jól működik a Parlamentben, eddig nem látszott jele, hogy ez a téma napirendre kerülne.

Csúszik az ingatlaneladás-biznisz
A Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által letett Semmelweis Terv viszont arra épül, hogy fővárostól az államhoz kerülő kórházi épületek közül eladják a felesleges ingatlanokat, és azok árából finanszírozzák a modellértékűnek tartott fővárosi egészségügyi reformot. (Három fővárosi régió kialakítását, és ehhez kapcsolódó modernizációt) Ha viszont csúszik az ingatlanok állami kézbe adása, késedelmet szenved a felesleges épületek eladása is, ami pedig elodázza a „megújítjuk az országot" program végrehajtását.

Értesüléseink szerint a probléma tovább bonyolódik azzal, hogy az fővárosi Fidesz frakcióban azon is aggódnak, hogy az általánosságban fogalmazó Semmelweis Tervből nem derül ki, hogy az illetékes államtitkárság mit is gondol részleteiben erről a reformról. Tehát a választók kegyeiért küzdő politikusoknak úgy kell az átadásról dönteni, Tarlós Istvánnak pedig az aláírását adni hozzá, hogy valójában nincsenek azzal tisztában, hogy tényleg jobb lesz-e a fővárosi egészségügyi ellátás színvonala, arról nem is beszélve, hogy a választási kampány ígérgetési licitjében több jelölt is fejlesztéseket ígért, most pedig esélye sem lesz a teljesítésre.

Ráadásul az elmúlt egy évben a főváros az egészségügyi szakirányításért zajló lobbiharc áldozatává vált. Szócska Miklós megakadályozta, hogy a fővárosi vezetők beavatkozzanak a kórházak menedzsmentjébe, „megfúrta" a gazdasági és szakmai integrációs terveket. Illetve sikerült elérni, hogy ne a korábbi egészségügyi főpolgármester-helyettes, Pesti Imre által vezetett kormányhivatal irányítsa a budapesti egészségügyet, hanem egy, az államtitkársághoz tartozó, ma még nem teljesen működő intézet. (A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet csak idén májusban hozták létre.)

Perre mennének
A fővárosi MSZP frakcióból úgy értesültünk, hogy amennyiben az átadás során bizonyíthatóan kár éri az fővárosi önkormányzatot, akkor beperlik a városvezetést – idézzük – „azért, hogy ne csak Gyurcsánnyal foglalkozzon Polt Péter főügyész és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos".

Ráadásul a Szócska Miklós államtitkár vezette csapat helyzetét nehezíti a fővárosi kórházakat terhelő adósság (beszállító számlák és fejlesztési hitelek) kérdése is, amit egyes fővárosi vezetők 20 milliárdos tételre taksálnak. Ha az államhoz kerülnek a kórházak, a hiteleknek is „menniük" kell velük. Kormánypárti forrásaink is leginkább a kaotikus jelzővel illeték a folyamatot, aminek, úgy tűnik, az lesz a vége, hogy a választott fővárosi képviselőknek alig valamire lesz ráhatásuk Budapesten. Egy kormányoldali politikus viccesebb szólva megjegyezte: „ha így megy, Tarlós Istvánnak legfeljebb a BKV menetrendbe lesz beleszólása".

Bár állítólag Szócska Miklós személyesen ígérte meg Tarlós Istvánnak a Szent Margit Kórház újranyitását (a sebészet és a szülészet felfejlesztésével), pontosabban: önállósítását a Szent János Kórháztól, de nem ismert az a hivatali mechanizmus, ami által a fővárosi politikusoknak beleszólása lenne a budapesti egészségügyi irányításba. Így például a legközelebbi választásokon bírálhatják a szocialisták Németh Szilárdot, Csepel polgármesterét, aki még ellenzéki időkben mindent megtett, hogy „újranyissák" a Weiss Manfréd Kórházat, de „kormányra" kerülve vélhetően nem tudja betartani ígéretét. (Az intézmény a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház egyik telephelye, 2003-ban „csapták" hozzá, alacsony szintű ellátással, 1-es, 2-es progresszivitási szinttel.)