• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Akció a hajléktalanok megsegítésére

Regionális hírek Forrás: MTI

Az összehangolt akció célja, hogy a fővárosban egyetlen hajléktalan se maradjon ellátás nélkül.

Szociális munkások, közterület-felügyelők és a rendőrség munkatársai segítik e héttől a nap 24 órájában a rászoruló hajléktalanokat a főváros forgalmasabb aluljáróiban, így többek között a Deák téren, a Blaha Lujza téren, a Boráros téren és az Astoriánál - tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság csütörtökön az MTI-t.

A szociális és rendészeti szakma összehangolt akciójának célja, hogy a fővárosban egyetlen hajléktalan se maradjon ellátás nélkül, illetve megkapjon minden segítséget ahhoz, hogy meleg helyen tölthesse a leghidegebb éjjeli és nappali időszakot - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint kifejtették, cél a kihűléses esetek megelőzése, a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok ellátó rendszerbe segítése, "a deviáns személyekkel szembeni fellépés, a nagy forgalmú aluljárók rendeltetésszerű használatra alkalmas, tiszta és rendezett állapotának fenntartása".

A közlemény szerint a most indított programban a szociális munkások nem csupán személyes kapcsolatot alakítanak ki a hajléktalanokkal, és felmérik egészségügyi állapotukat, szükség esetén intézkednek is egészségügyi ellátásukról. Továbbá tájékoztatják őket a szociális ellátó intézmények által felkínált lehetőségekről, kiemelten támogatva a szállókon található igénybe vehető üres helyek kihasználását.
Ha azt az ellátandó ember igényli, vagy egészségügyi nehézségekkel küzd, a rendészeti igazgatóság által felajánlott gépjárművekkel viszik el a fogadó szálláshelyre - olvasható.

Mint írták, a fővárosi önkormányzat a hajléktalanok budapesti ellátása érdekében működteti az ország legnagyobb hajléktalanellátó intézményét, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeit (BMSZKI), amely 18 telephelyén, 400 munkatársával nyújtja a biztosítható szolgáltatási formák mindegyikét.

A főváros az állami normatíván felül évente 1,5 milliárd forintot költ arra, hogy a krízishelyzetben lévő emberek minimális lét feltételeit és testi egészségét biztosítsa - olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a Tarlós István főpolgármester által 2010 novemberében meghirdetett Fűtött utca program eredményeként 2014 februárjára 43 százalékkal csökkent az utcán életvitelszerűen élők száma Budapesten, mintegy 1400-ról 800-ra.

Kitértek arra is, hogy a Kúria 2014. szeptember 9-én - az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére - hozott döntése idén év végi hatállyal megsemmisítette a fővárosi hajléktalanrendelet egy részét: kivette a parkolási rendeletben meghatározott, ám a hajléktalanrendeletben utca és tér szinten nem definiált, védett területeket.

A Kúria - mint a közleményben olvasható - ugyanakkor elutasította az ombudsman indítványát, és hatályban hagyta az aluljárókra vonatkozó tilalmat, elfogadva ezzel a főváros érvelését, amely szerint a forgalmas aluljárók rendszeres, nagyszámú városlakó általi használata, a közbiztonsági követelmények garantálhatósága nem egyeztethető össze az életvitelszerű lakhatással és az azzal szükségképpen együtt járó körülményekkel.