Aktualitások a nefrológusok kongresszusán

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet Nephrologiai Tanszéke és a Megelőző Orvostani Intézet Népegészségügyi Medicina Tanszéke 2013. május 29-e és június 1-je között rendezi meg a XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok továbbképző kongresszust.

A négy napos kongresszusra érkező 500-600 résztvevő széleskörű és gyakorlati szakismereteket szerezhet a nefrológia (a vese belgyógyászati betegségeinek szaktudománya) és annak határterületi kérdéseiről – mondta el Dr. Kárpáti István egyetemi docens, a kongresszus főszervezője, a Magyar Nephrologiai Társaság főtitkára.

A most 18. évét betöltő, immáron felnőttkorába lépő Debreceni Nephrologiai Napok (DNN) közkedveltté és az ország egyik legrangosabb és leglátogatottabb továbbképző kongresszusává fejlődött. A kongresszus sikerét jól példázzák az elmúlt 17 év adatai, hiszen a DNN-en eddig összesen 968 előadó 1099 előadása hangzott el, a hallgatók száma több mint 12 500 fő volt – tájékoztatott Dr. Balla József egyetemi tanár, a Nephrologiai Tanszék vezetője, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.

Az idei továbbképzés szakmai programjának tervezésekor is arra törekedtek a szervezők, hogy friss, jól rendszerezett, gyakorlatias és preventív szemléletű szakmai ismereteket nyújtsanak az idelátogató orvosoknak és ápolóknak, az adott szakterület legtapasztaltabb hazai előadóinak tolmácsolásában – tette hozzá Dr. Mátyus János egyetemi docens, a Magyar Nephrologiai Társaság Klinikai Bizottságának vezetője.

Az elhangzó előadások vetített anyaga megtekinthető lesz a kongresszus honlapján.

A négy napos orvos-szakmai továbbképzésen 16 szekcióban összesen 65 felkért előadás hangzik el, amelyet a kétnapos ápolói továbbképzés 5 szekciójának 26 előadása egészít ki.

Közérdekű tudnivalók a konferencia témái közül
Az elmúlt évek nagy epidemiológiai vizsgálatai egyértelműen igazolták, hogy az idült vesebetegség igen jelentős népegészségügyi problémává vált, amely a fejlett országokban a népesség 10-14%-át érinti. A betegség legfontosabb szövődménye a jelentősen felgyorsult érelmeszesedés mely miatt a betegek többsége meghal, mielőtt még a vesepótló kezelés (veseátültetés, dialízis) szükségessé válna. A vesebetegség sokáig rejtve maradhat, mert klinikai tünetek csak a késői stádiumokban jelentkeznek. Ugyanakkor nagyon egyszerű, olcsó laboratóriumi vizsgálatokkal a betegség már a korai stádiumokban könnyen felismerhető.

Az elmúlt években a hazai laboratóriumok Európában elsők között vezették be a vesefunkció legjobb jelzőjének tartott GFR (glomerulus filtrációs ráta) automatikus megadását. A GFR-nek egy újabb képlettel történő számítása a 3-5. stádiumú vesebetegek még pontosabb felismerését teszi lehetővé tavaly óta. A kezdeti 1-2. stádiumban a kórkép diagnózisát legtöbbször a kóros mértékű fehérjevizelés fennállása bizonyítja.

A nagy epidemiológiai vizsgálatok összevont elemzése alapján mára bizonyítottá vált, hogy a vesebetegség romlásának és a szív és érrendszeri megbetegedés kockázatának becsléséhez az GFR ismerete mellett nélkülözhetetlen a fehérjevizelés megbízható vizsgálata is. Ez tesztcsíkokkal nem lehetséges, csak a vizeletminta laboratóriumi vizsgálatával, a minta albumin/kreatinin hányadosának (ACR) vagy összes protein/kreatinin hányadosának (TPCR) meghatározásával.

Elsősorban a háziorvosok, valamint a betegekkel leginkább találkozó szakorvosok feladata hogy a nagy rizikójú betegekben (elsősorban cukorbetegek, hipertoniások, szív- és érbetegek esetében szűrő jelleggel elvégezzék időnként a GFR és fehérjevizelés meghatározását. Idült vesebetegség igazolódásakor is elsősorban az ő feladatuk a kiszűrt betegek megfelelő kivizsgálása és kezelése, hisz a nephrológiai gondozók ezt nem győzik. Ehhez kívánnak ezen a rendezvényen is segítséget nyújtani.

A továbbképzésen kiemelten szerepelnek: a népbetegségnek számító diabétesz és a hipertónia vesebetegséggel való kapcsolata, a heveny veseelégtelenség kiváltásához vezető tényezők és a szervi elégtelenség kialakulásakor az intenzív osztályokon folyó, úgynevezett ágy melletti korszerű szervpótló kezelések és a szervátültetések aktualitásai.

Plakátkiállítással is szerepel a Nemzeti Vese Program
- A Nemzeti Vese Programot 2011 tavaszán, a szakminisztérium erkölcsi támogatásával, azzal a céllal hívtuk életre, hogy a szakmai szervezetek és betegszervezetek munkáját segítve iránymutatást, keretet adjon minden vesével kapcsolatos aktivitásnak, a prevenciótól kezdve a szűrésen és a vesepótló kezeléseken át, egészen a transzplantációig. A program célja egyrészt az edukáció, a lakosság és a betegek információval történő ellátása, másrészt szakmai párbeszéd folytatása, amelynek eredménye egy – a döntéshozók számára is iránymutatást, valódi megoldást jelentő – cselekvési terv végrehajtása.

A Nemzeti Vese Program plakát pályázatot hirdetett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika tanszékes hallgatói számára. A kiírás eredményeként olyan plakátalkotások születtek, amelyek felhívják a magyar társadalom figyelmét a vese védelmére, a vesék összetett és létfontosságú szerepére, a vesebetegségek megelőzésének fontosságára!

A pályázat jelmondata „Az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás a krónikus veseelégtelenség előszobája" volt! Célunk, hogy az ismeretterjesztés és a felvilágosító munkánk eredményeképpen csökkentsük a vesebetegségek és a hozzá társuló szövődmények gyakoriságát, súlyosságát, hangsúlyozzuk a társadalomban az egészségtudatos életvitel fontosságát - emelte ki Prof. Dr. Reusz György, a NVP szakmai igazgatója.