• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Amerikai-svájci kutató kapta a DE díját

Regionális hírek Forrás: MTI

Michael N. Hall amerikai-svájci professzor kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű elismerést.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a keddi díjátadó előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a díjazott a daganatos, az anyagcsere- és az immunológiai betegségek kialakulásával, valamint az új típusú terápiával kapcsolatos felfedezések egyik legismertebb kutatója.

A professzor, aki jelenleg a Bázeli Egyetem biocentrumának biológusa, munkája elismeréseként számos rangos szakmai díjat kapott már, és tagjává választotta Svájc és az Egyesült Államok tudományos akadémiája is - tette hozzá.

Michael N. Hall az 1990-es évek elején a daganatos betegségek gyógyításában használt, erős immunszupresszív rapamycint vizsgálva felfedezett egy olyan enzimfehérjét, amely az élesztősejtek növekedését, méretét és osztódását szabályozza. Később ugyanezt a felfedezést emberi sejteken is megerősítette.

A professzor a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a sejtek elégtelen működése sok humán betegség okozója lehet. Példaként említette, hogy a daganatok kialakulását a szabálytalan sejtnövekedés, a cukorbetegséget pedig a sejtek nem megfelelő tápanyag-érzékelése okozza. Hozzátette, hogy az úgynevezett TOR (Target of Rapamycine) fehérje felfedezése fontos szerepet tölt be ezeknek a betegségeknek a kezelésében.

Mátyus László, a DE Általános Orvostudományi Karának dékánja emlékeztetett arra, hogy a 2003-ban alapított Debrecen-díjjal a molekuláris medicina területén nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket elért tudósok munkáját ismerik el.

A kar professzorai által odaítélt díjat korábban megkapta többek között Craig Venter, akinek a nevéhez a humán örökítőanyag megismerése fűződik, Ralph Steinman, aki a dendritikus sejtek felfedezéséért később Nobel-díjat is kapott és Sir Stephen O'Rahilly, aki az elhízásért felelős genetikai mechanizmusokat tárta fel.