• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ápolók helyzete a nyugati határon

Regionális hírek Forrás: Weborvos Pro

Az osztrák határ közelsége súlyosbítja az általánosan jellemző fluktuációt a zalai kórházban.

Az utóbbi időben egyre nőtt a pályaelhagyók száma a Zala Megyei Kórházban, derül ki az intézmény ápolási igazgatójával, Kovács Erzsébettel készült interjúban, amely a Kórház szaklapban jelent meg. A szakdolgozókra háruló felelősség, a leterheltség és a megalázóan alacsony bérezés, valamint a fokozott elvárások miatt az elmúlt évben 11 százalékos volt a fluktuáció a szakdolgozók körében. Az osztrák határ közelsége miatt több dolgozó választotta a külföldi munkavállalás lehetőségét, ugyanakkor a pályakezdő, illetve a pályára visszatérő ápolók létszáma közel sem fedezi azt az igényt, ami a nemrég megjelent minimum létszámrendeletben megfogalmazódott. Ennek értelmében 90 egészségügyi szakdolgozó hiányzik a Zala Megyei Kórház rendszeréből.

A létszámhiány napi szinten jelent problémát a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott ápolók körében. A felelősség hatványozottabban jelentkezik azokon az osztályokon, ahol az orvosi ügyeleti rendszer úgynevezett készenléti formában működik, hiszen ezeken a munkahelyeken az ápolóknak önállóan kell mérlegelnie és döntést hoznia a beteg ellátását, illetve az orvos értesítését tekintve – természetesen a kompetencia figyelembe vételével – mondta Kovács Erzsébet. Gyakran szükségessé válik a szakmacsoporton belüli dolgozói átirányítás és a túlóra elrendelése is, utóbbi nem kis anyagi terhet jelent az intézmény számára.

Az elmúlt időszakban az ápolási igazgató számára a legnagyobb kihívást – a jogszabályi előírásokat szem előtt tartva – a biztonságos betegellátáshoz szükséges humán erőforrás folyamatos biztosítása jelentette. Munkatársaival az ápolásszakma egész vertikumára kivetítve törekszenek a minőségirányítási rendszer fejlesztésére. A TÁMOP-pályázat keretében a képzés és foglakoztatás jelentős támogatását valósították meg.
Mint ismeretes, a Zala Megyei Kórház a térség meghatározó egészségügyi intézményem, több osztály regionális, illetve megyei feladatokat is ellát, így például a szívsebészet, a stroke-centrum vagy a PIC.

Az intézmény 22 fekvőbeteg-osztályán, 1061 ágyon zajlik a betegek ellátása, amelyből 711 az aktív, illetve 350 a krónikus ágy a jelenlegi finanszírozási szerződés szerint. Tevékenységében jelentős részarányt képvisel a szakrendelések, a gondozók és a diagnosztikai munkája is. A menedzsment erőfeszítésének eredményeként ez év január 1-jétől a struktúra sürgősségi betegellátó osztállyal bővült.

Az intézmény két, egymástól 6 km távolságra levő telephelyen működik, 1587 munkatárs tevékenységének köszönhetően. A dolgozók közül 1110 fő tartozik az ápolási igazgatás irányítása alá. A fenti létszám közel 50-50 százalékban oszlik meg a betegágy mellett dolgozó ápolók és a diagnosztikai, illetve a járóbeteg-szakellátásban dolgozó asszisztensek között. A szakdolgozói összlétszámnak 90 százaléka szakképzett munkaerő, közülük 832 fő középfokú, illetve felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, 175 fő a főiskolát, 10 fő az egyetemet végzettek száma, alapfokú végzettséggel 91 főt foglalkoztatnak – tájékoztatott Kovács Erzsébet. A vezető szakdolgozók valamennyien rendelkeznek felsőfokú iskolai végzettséggel. Kiemelkedő az ápolók képzettségét tekintve a sürgősségi, a pszichiátriai és intenzívterápiás terület, valamint ide sorolja a műtősnőket is.

A teljes interjú a Weborvos Pro portálon olvasható.