• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Átmeneti főigazgató váltás a zirci kórházban

Regionális hírek Forrás: Weborvos

Dr. Tótth Árpád, a zirci kórház főigazgatója tartósan külföldre költözött.

Fotó: ispor.org

2013. szeptember 01-én a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben főigazgató váltás történt - tudatta lapunkkal a menedzsment.

Dr. Tótth Árpád korábbi főigazgató úr tartósan külföldre költözött és lemondott az intézmény vezetéséről, helyét megbízott főigazgatóként Dr.Vermes Tamás töltötte be. Az intézmény vezetését a fenti időponttól ő végzi.

"Most van lehetőségem rendszerszervezőként Norvégiában egy évig dolgozni, leginkább tanulni, ami mintaképpen szolgálhat a magyar egészségügynek is. Ha megnézzük a Semmelweis-terv gondolatait, azok már a nyugat-európai trendek beszivárgásai, megjelenései, az alkotók ezeket nem itthon tanulták - mondta el a KÓRHÁZ szaklapnak nyáron adott interjúban Dr. Tótth Árpád. Hozzáteszem, ez a terv Európában bárhol megállná a helyét filozófiájában, értékrendjében, alapelveiben. Magam jó végrehajtó akarok lenni, ugyanis nem annyira az egészségpolitika alakítása érdekel – ebben kiváló szakemberekkel rendelkezünk, akik messze előttem járnak. A végrehajtásban látom a rendszer gyengeségét: a teoretikusaink nagyon jók, viszont alig rendelkezünk olyan szakemberekkel, akik képesek a precíz és pontos megvalósításra, az elmélet gyakorlatba ültetésére. Érdemes ezért megnézni és megtanulni, máshol ebben hová jutottak, és a tapasztalatokat a hazai rendszerbe illeszteni. Nem attól jobbak a skandinávok, hogy ötször annyi pénzt költhetnek el, hanem attól, ahogyan azt elköltik, és attól, hogy nincs megállás: folyamatosan jobbítanak és ésszerűsítenek, de fenntartható és megvalósítható módon.

A mi generációnk egyfajta híd, hiszen félig az előző rendszerben nőttünk fel, így megértjük azt, mire és miért mondják az idősebbek, hogy az akkor rossz volt. Ugyanakkor nem szoktunk hozzá, fogadtuk el olyan mértékben, mint ők. Jó és fogékony periódusban ért bennünket a rendszerváltás, hiszen életkori sajátosságainkból adódóan egyébként is lázadó korszakunkat éltük. Nyitottak voltunk az újra, akartuk az újat és a mást, s ehhez már volt lehetőségünk az egyetemi képzés alatt külföldre is eljutni, s ott élőben, testközelből megtapasztalni, hogyan és miként működnek máshol az egészségügyi rendszerek. A nálunk fiatalabbaknak viszont fogalmuk sincs arról, mi volt az „átkosban", mi viszont értjük mind a két oldalt, és beszéljük a nyelvüket. Nem volt olyan megcsontosodott az értékrendünk, amiből ne tudtunk volna kilépni, megtanultuk az informatikát, mi például már ’93-96 óta e-mailezünk.

A mi generációnknak a következő tíz évben meghatározó szerepet kell játszania a nemzet életében. Kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel tud-e jól élni, képes-e értéket teremteni ez a nemzedék. Nem véletlen, hogy az én generációmból tűntek el legnagyobb számban és mentek külföldre az orvosok, mert a régiből már nem kértek, az új megvalósulását pedig – bár nagyon várták – másfél évtizedes küzdés és kitartás után sem látták. Csodálkozunk, hogy hitüket vesztve másutt keresik a boldogulást? Akkor jönnek vissza, ha lehetőségük lesz eltérő, előremutató módon gondolkodni, cselekedni, más szerepeket betölteni ahhoz képest, mint ahogy most az „öregek" és a társadalom elvárják - mondta el a lapnak.