Az amerikai választás egyik tétje: egészség(ügy)

A Trumpot szűk másfél év múlva leváltani készülő egyesült államokbeli demokraták dilemmái, ha legtöbb kérdésben nagyon is különböznek a magyar ellenzékétől, abban biztosan nem, hogy az egészségügy körüli diskurzusok ott is játszanak. Természetesen egészen más súllyal, téttel és közpolitikai keretben - írta a Mércében megjelent cikkében Hajdú Dóra, az IDEA Intézet elemzője.

A demokrata jelöltek júniusi és júliusi, valamint a legutóbbi szeptemberi tévévitái már mutatják, hogy van, illetve lesz is jelentősége a közpolitikai programoknak az amerikai választási kampányban. A júliusi és a szeptemberi vitáknak is meghatározó eleme volt ugyanis, hogy melyik jelölt milyen álláspontot képvisel társadalombiztosítási kérdésekben. Másképpen: megvalósíthatónak tartják-e, hogy az Egyesült Államokban is létrejöjjön a mindenkire kiterjedő társadalombiztosítási rendszer.

Az általános egészségbiztosítás hiánya azt is jelenti, hogy továbbra is meghatározó a magánbiztosítás és az egyéni felelősségvállalás Amerikában. Az egészségügyi ellátás, a kórházak többsége továbbra is magánkézben van, a legszélesebb szolgáltatási körhöz továbbra is a magánbiztosítókon keresztül vezet az út. Emellett – kiegészítésként – működnek az állami programok. Mindez persze azt is jelenti, hogy bár az amerikai egészségügyi kiadások a GDP 17 százalékát teszik ki, a nehéz anyagi helyzetben lévők számára – krízis helyzetekben még inkább – az egészségügy megfizethetetlen.

Barack Obama 2010. márciusában írja alá az Obamacare-t (a törvény hivatalos elnevezése: The Patient Protection and Affordable Care Act). Ekkor hangzik el tőle a következő mondat: „A törvény, amelyet most aláírok, olyan reformokat indít el, amelyekért amerikaiak generációi küzdöttek, meneteltek és vágyták a megvalósulásukat.”

A demokrata elnök nyolc éves kormányzásának a legnagyobb sikere volt az Obamacare elfogadtatása a Kongresszussal, hiszen az Egyesült Államokban a második világháborút követően hatalomra kerülő Harry Truman óta jónéhány amerikai elnök bicskája tört bele a társadalombiztosítási reformba. Szemben az európai gyakorlattal nemcsak a mindenkire kiterjedő társadalombiztosítási rendszert nem tudták korábban megalkotni, de folyamatosan egyre több pénzt emésztett fel az egészségügy, egyre kisebb hatékonysággal.

Míg a törvény aláírásának az évében – 2010-ben – az amerikaiak 18.2 százaléka nem rendelkezett társadalombiztosítással, addig 2016-ban ez az arány már csak 10.3 százalék volt.

A jogszabály hatályba lépését követően tehát 20 millió addig nem biztosított amerikai került a „körön belülre”, de közel 30 millió alacsony jövedelmű amerikai állampolgár továbbra sem rendelkezik társadalombiztosítással. Aztán jött Trump - részletek a teljes cikkben.