Az együttműködés munkahelyeket is teremthet

Új fejezet nyílhat a Magyar-Szerb Egészségipari-Gyógyszeripari Munkacsoport tevékenysége nyomán a két ország gyógyszeriparában, továbbá az orvosiberendezés- és eszközgyártó iparában érdekelt vállalkozások, a kutatás-fejlesztésben, innovációban érintett egyetemek, kutatóközpontok közös munkájában - közölte Feketéné Fényi Ágnes, a munkacsoport társelnöke szerdán a testület szolnoki ülésén.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egészségipari főtanácsadója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Diavérum Dialízis Központjában tartott eseményen kiemelte: az együttműködés egyik fő célja, hogy erősödjön a két ország egészségipara és egészségturizmusa, fokozódjon az ilyen jellegű szolgáltatások igénybevétele.

Beszámolt arról, hogy az első ülését 2013-ban Hódmezővásárhelyen tartotta a magyar-szerb gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizottság működésének eredményeként megalakult testület, akkori nevén a Magyar-Szerb Egészségipari Munkacsoport, amelynek kiemelt célja az említett területeken a magyar és a szerb kis- és középvállalkozások együttműködési lehetőségeinek áttekintése, fejlesztési programok kezdeményezése. Hangsúlyozta: az együttműködés munkahelyeket is teremthet.

Feketéné Fényi Ágnes az MTI kérdésére elmondta: a Szerb Köztársaságban kiépítés előtt áll egy dialízishálózat, amelyben magyar cégek, illetve beszállítóként hazai kis- és középvállalkozások, továbbá a tudományos együttműködés révén kórházi, egyetemi orvosprofesszorok is szerepet kapnának.

Az együttműködés turisztikai vonatkozása a Holiday Dialízis nevű program, amely lehetővé teszi, hogy külföldi turisták heti háromszori vesedialízisen vehessenek részt más országokban a küldő állam költségére, a tervek szerint Szerbia is csatlakozna ehhez a programhoz.

Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára az eseményen elmondta, hogy a turisztika ágazata évek óta dinamikusan fejlődik Magyarországon, csak májusban mintegy 20 milliárd forint volt a szállásdíjbevétel. A vendégéjszakák számát tekintve az első helyen Németország áll, egynapos látogatásra a legtöbben Ausztriából érkeznek, Szerbia ezen a listán a hatodik helyen szerepel - tette hozzá.

Az orvosi kezelésen alapuló turizmusról szólva közölte: jól felkészültek a magyar orvosok és egészségügyi szakemberek, külföldre a hosszú várólista miatt utaznak a betegek, de szerepet játszhat ebben az olcsóbb egészségügyi szolgáltatás, az ellátás minősége és a kedvezőbb jogszabályi környezet is.

A helyettes államtitkár a beszédeket követő sajtótájékoztatón kiemelte: szeretnék, ha párhuzamosan fejlődne az egészségipar termelői része és az egészségturizmus, hiszen a magyar egészségügy az egészségturizmusnak köszönhetően újabb bevételekhez jut. Ehhez kapcsolódóan minél több infrastrukturális fejlesztést szeretnének megvalósítani uniós forrásból - hangsúlyozta.

Vickó Ferenc, a szerb egészségügyi minisztérium államtitkára az ülésen elmondta: Szerbiában is az egészségturizmus fejlesztése a cél, szeretnék a magyar tapasztalatokat felhasználni az uniós források elnyerése, felhasználása, a sikeres pályázatok elkészítése terén.
Dejan Kostic, a szerb egészségügyi minisztérium miniszterhelyettese azt mondta: "nehéz fejleszteni a turizmust azokban az országokban, ahol nincs tenger", de gratulál Magyarországnak az ezen a téren elért teljesítményéhez.

Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), Szolnok polgármestere szólt arról, hogy a városban nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, példaként említette a már nyolcadik éve működő ingyenes lakossági szűrőprogramot, amelyen csaknem negyvenezer szolnoki vett részt, a városban 14 éve bevezetett mindennapos testnevelést, a HPV elleni, a 13 éves lányok számára ingyenes védőoltást és a rotavírus elleni, a rászoruló gyermekek részére térítésmentesen biztosított oltást.

Tölgyes Anna, a Hetényi kórház főigazgatója a megyei intézményt bemutatva a terveik között említette a kardiológiai centrum továbbfejlesztését, egy angiológiai-érsebészeti decentrum és egy megyei patológiai centrum kialakítását. Fontosnak tartja továbbá a fejlesztést a diagnosztika területén és az új endoszkópos műtéti eljárások bevezetését.