Az idei év legfontosabb hazai trendjei a mindennapi orvoslásban

A mesterséges intelligencia vezérelte diagnosztika és kezelések nemcsak kutatásokban, hanem a klinikákon is egyre inkább a napi rutin részévé válnak a Semmelweis Egyetem orvosainak előrejelzése szerint. A pontosabb és gyorsabb diagnózis felállítása, a célzott és otthon is könnyen alkalmazható terápiák bevezetése mellett klímavédelmi szempontokra is nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben az egyes területek szakemberei - szedte csokorba az újításokat az egyetemi portál.

Áttörés a sportolói teljesítmény előrejelzésében

A sportolói teljesítmény mérése és előrejelzése, valamint az edzések optimalizációja olyan kérdések, amelyekre a legtapasztaltabb edzők sem mindig képesek pontos válaszokkal szolgálni. Ilyen dilemmák megoldásához vihet minket közelebb a mesterséges intelligencia. Egy világviszonylatban is egyedi rendszer segítségével, amely a sportkardiológiai és egyéb szűrővizsgálatok többszáz paraméterét veti össze, előrejelezhető lesz a sportolói teljesítmény. Sőt, akár az is, hogy az adott sportoló jó eséllyel világ- vagy olimpiai bajnok lesz-e. A rendszert illetve az ahhoz kapcsolódó tanulmányt idén tervezi publikálni a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája – mondja dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.

Megoldás pacemaker-zavarokra

A pacemakeresek ötödét érinti a pumpafunkció romlása miatt kialakuló szívelégtelenség, melynek hatására a szív kevesebb vért képes pumpálni a testbe. Ezeknél a betegeknél szükség lehet az ún. reszinkronizációs terápiára, mely során a meglévő készüléket egy bal kamrai elektródával egészítik ki, így „ellensúlyozva” a jobb kamrai ingerlés hatására csökkent pumpafunkciót. A beavatkozást eddig egyedi döntés alapján végezték, ám a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatása a világon elsőként szolgálhat alapul az irányelvek pontos meghatározására ebben a betegcsoportban.

A szívelégtelenség globálisan a lakosság 5%-át érinti, így kutatásunk áttörést hozhat a szívbetegek kezelésében – mondja dr. Merkely Béla.

“A mesterséges intelligencia a jövőben társként dolgozik a radiológus mellett, aki így visszatérhet a klasszikus orvosláshoz és a betegekhez”

Ha létezik olyan terület, ahol igazán megéri új eszközökbe fektetni, az az orvosi diagnosztika. Ennek ellenére a következő években inkább szoftver és mesterséges intelligencia alapú alkalmazások térnyerését jósolja a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának vezetője. „Öt éven belül a mesterséges intelligencia (MI) a repetitív feladatok többségét elvégzi a radiológus helyett, aki így közelebb tud kerülni a klasszikus orvosláshoz” – mondja dr. Maurovich Horvát Pál. „A radiológia szerepe megváltozik, sokkal inkább konzultatív szakmává válik, szorosabb lesz a kapcsolat a betegekkel, így éppen az az oldala erősödik, amit a gépek sosem lesznek képesek helyettesíteni.” A multidiszciplináris csapatokban, más orvosi területekkel történő együttműködés is a napi rutin részévé válik.

A MI alkalmazása nem áll meg a képek kiértékelésénél – a diagnosztikai lánc minden lépését hatékonyabbá teheti. Előjegyzi a betegeket, segít a képek rekonstruálásban, ami lehetővé teszi, hogy a megszokott jóval kisebb sugárzás érje a beteget, valamint az utólagos értékelést is rövid idő alatt elvégzi. Emellett a betegek számára is érthetővé teszi a leletet, automatikusan generált magyarázó szövegrészekkel és szemléltető ábrákkal.

Inzulininjekció helyett tabletta 2-es típusú cukorbetegeknek – nemcsak a vércukorszintet, a testsúlyt is csökkenti

2023-ban a fejlődő országokban a cukorbetegek számának további emelkedése várható. A fejlett országokban a betegek száma vélhetően nem emelkedik, részben a jobb diagnosztika, és a prevenciós stratégiák fokozatos érvényesülése miatt. Mivel a cukorbetegek 90%-át kitevő 2-es típusú cukorbetegek durván 90%-a túlsúlyos, egyre nagyobb szerepet kap az elhízás mérséklése. A súlygyarapodást fokozó inzulin helyett a legkorszerűbb kezelések azokat a gyógyszereket helyezik előtérbe, melyekkel az inzulin adása késleltethető vagy kiváltható. Ide tartoznak az ún. GLP-1 (glucagon-like peptid) receptor agonisták és SGLT-2 gátlók (sodium glucose cotransporter 2 inhibitor). E két gyógyszercsoport képviselői a testsúlyt is csökkentik, ez a hatás kifejezettebb a GLP-1 receptor agonisták esetében, és kimondottan előnyös a 2-es típusú cukorbetegek esetében. “A GLP-1-receptor antagonisták sok olyan betegnek adhatók, akiket korábban inzulinnal kezeltünk” – mondja dr. Kempler Péter, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika munkatársa.

Csökken a sürgősségi ellátás ökológiai lábnyoma

A klímaváltozás (hőhullám, kiszámíthatatlan időjárási helyzetek) egészségügyi hatásaira való készülés mellett az ellátás környezetterhelését csökkentő törekvések szintén nagyobb teret nyernek. „A gyermeksürgősségbe nagyon sok gyerek érkezik hányás- és hasmenés panasszal. Évek óta alkalmazunk egy protokollt, ami ennek egyszeri kezeléséből és a hozzátartozó elektrolit ital szájon át történő beadásából áll” – dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem Gyermekklinika Sürgősségi Osztályának főorvosa. Így nemcsak a kórházba felvett és infúzióra szoruló gyerekek számát tudják csökkenteni, hanem ökológiai lábnyomukat, mivel nem használnak kanült, infúziót és infúziószereléket. A pozitív környezeti hatás mellett azt is jelenti, hogy a gyerekeknek nem kell fájdalmat átélniük, és ellátási kapacitásaikat más betegekre tudják irányítani.

Az előrelépés nem mindig technológiai vagy új gyógyszerek bevezetését jelenti. Változást tud hozni az is, ha kellő bátorsággal és összeszedettséggel szervezzük a betegellátást – mondja dr. Krivácsy Péter.

Tudatos jelenlét és önszabályozás – két kulcstéma a pszichológiában 2023-ban

A jövőre való felkészülés képessége is elengedhetetlen a boldoguláshoz, amiben a rezilienciának – a rugalmas megküzdésnek – kulcsszerepe van. A “jövőképesség” nagymértékben függ attól is, ki mennyire van tudatában az őt befolyásoló médiahatásoknak. „Tudjuk, hogy a média befolyásol minket, ám azzal kevésbé vagyunk tisztában, milyen mértékben hat közérzetünkre, kapcsolatainkra, döntéseinkre” – mondja dr. Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék és Szakambulancia tanszékvezetője. Erre adhat választ a tudatos jelenlét, angolul mindfulness, ami segít, hogy reálisabban és pozitívabban álljunk a valósághoz, s melynek térnyerése a következő években biztosan folytatódik.

A mentális jóllét egy másik kulcsa az önszabályozás. A gyereknevelés különösen jó példa erre, amit a 20. század első felének szigora után most a 21. században a szabályok szinte teljes elhagyása jellemez. „Emiatt a mostani fiatal szülők többsége nem éli meg örömtelinek a kisgyerekes időszakot, mert életüket szinte teljesen a gyerekek igényeinek rendelik alá.”

Nagyobb figyelem az alvászavarok kezelésére

2023-ban számos területen várható jelentős előrelépés a tüdőbetegségek kezelésében. Tüdőgyógyászati onkológiában a korai tüdőrák kezelésében a részletesebb genetikai profil ismeretében újabb immunterápia és a célzott terápia bevezetése várható. Obstruktív tüdőbetegségek – asztma és COPD – területén további biológiai terápiák bevezetése valószínű. Interstitialis tüdőbetegségek korai felismerésében a nagy felbontású photon-counting CT, a szűrésekben az alacsony vagy csökkentett sugárzású ún. low-dose CT szerepe nő, melyek a hagyományos mellkasröntgennél részletesebben határozzák meg a tüdő állapot. Hiánypótló előretörés várható a tüdőfibrózisok mellett észlelhető pulmonális hipertónia – a tüdőben fellépő magas vérnyomás, és ennek következtében kialakuló súlyos légszomj vagy szívelégtelenség- inhalációs kezelésével.

Az alvászavarok jelentősége a koronavírus pandémia hatására tovább nőtt – a felnőtt lakosság tízezrei küzdenek továbbra is alvásproblémákkal. A teljes értékű munkaképesség megőrzését és helyreállítását segíti, ha az alváslaborokban végzett poliszomnográfiás vizsgálatok szélesebb körben elérhetőek, és kezelik a kialakult alvászavarokat – mondja dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.

„A tüdőgyulladások kezelésére továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk: a SARS-CoV2 tekintetében új, hatékony és orális terápiák (pl. otthon szedhető) bevezetése szükséges hazánkban is, illetve készülni kell az influenza és egyéb légúti vírusos fertőzések térhódítására.” Ennek részeként a klinika munkacsoportjai továbbra vizsgálják az inhalációval tüdőbe kerülő részecskéket (pld. gyógyszerek, légszennyezés, kórokozókat szállító aerosolok).