Debreceni küzdelmek a vastagbélrák ellen

Napjainkra a vastagbélrák a világ gazdaságilag fejlettebb régióiban mindkét nem esetében a második leggyakoribb daganatos megbetegedéssé vált, férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák előzi meg. Magyarországon évente mintegy kilencezer ember betegszik meg vastagbélrákban, és több mint ötezren veszítik életüket. Átlagosan ötven emberből egynél alakul ki vastagbélrák, de családi halmozódás esetén ez az arány rosszabb. A kór főként az 50 évnél idősebb korosztályt érinti, de vannak olyan örökletes formák, amelyek jóval korábban is felléphetnek. Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja.

- Mai tudásunk szerint a vastagbélrák kialakulását a túlzott állati zsiradék-, vörös hús-, és alkoholfogyasztás, a kevés rost és kálcium bevitel, a csökkent fizikai aktivitás valamint az elhízás segítheti elő – mondja Altorjay István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Gastroenterológiai Tanszékének vezetője.

- Az úgynevezett spontán vastagbélrákok túlnyomó többsége jóindulatú béldaganatok – polypok – talaján alakul ki, ezek a polypok éveken át lassan növekednek, de bizonyos méret fölött gyakran megindul a felszínűkön a rákos elfajulás. A rákok mintegy 10-15 százaléka genetikailag jól meghatározott, örökletes formában jelentkezik. Ide tartoznak például a familiáris polyposis szindromában szenvedő családok, ahol a rákos elfajulás jóval korábban lép fel, ezért az ő gondozásuk, rendszeres ellenőrzésük kiemelt jelentőségű. Ugyanakkor krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén is gyakrabban fejlődhet ki a rák, ezért az ilyen betegek – colitis ulcerosa, Crohn betegség, lisztérzékenység – rendszeres ellenőrzése is fontos – részletezi a szakember.

Az egyéb rosszindulatú daganatos betegségekhez hasonlóan a vastagbélrák is tünetszegényen, alattomosan fejlődik ki, bizonyos jelek azonban felhívhatják a figyelmet. Ilyen például a székelési szokások viszonylag gyors megváltozása, az addig rendszeres székürítés felborulása, a zavaró székszorulás kialakulása, amit időnként esetleg nyákos hasmenések váltanak föl; a vér megjelenése a székletben, melynek számos jóindulatú oka is lehet, de mindenképpen oda kell figyelni rá és tisztázni azt. Idősebb korban jelentkező vashiány vérszegénység és váratlanul megjelenő aranyeresség hátterében is állhat tápcsatornai daganat. A bizonytalan alhasi fájdalmak és emésztési zavarok, tisztázatlan eredetű fogyás is jelzésértékűek lehetnek.

- A tápcsatornai daganatok közül – jelen tudásunk szerint – a legjobb eséllyel az időben felfedett vastagbélrák kezelhető, illetve gyógyítható, ezért van különös jelentősége a felvilágosításnak, a nyilvánosságnak, az egészségre nevelésnek és a szűrő vizsgálatoknak. Az 50 éven felülieknek célszerű rendszeresen széklet vérvizsgálatot végeztetniük, amiben a háziorvos segíthet. Ha ez pozitív, akkor feltétlenül indokolt a vastagbél tükrözéses vizsgálata, a colonoscopia, ami során mód nyílik a felfedezett polypok levételére, ezáltal a későbbi rák kifejlődésének megelőzésére – hívja fel a figyelmet a doktor.

Sokakat visszatart azonban a félelem a kellemetlen vizsgálatoktól. A tanszékvezető szerint azt is fontos hangsúlyozni, hogy kellően alapos előkészítés után, megfelelően gyakorlott szakemberek által végezve, injekciós nyugtatást és fájdalomcsillapítást követően a colonoscopia kellemetlenségei nagymértékben csökkenthetők. Ugyanakkor az elváltozások minél gyorsabb diagnosztikája a gyógyulás érdekében a vizsgálat nélkülözhetetlen. A széklet vér pozitivitása vagy gyanút keltő panaszok esetén háziorvosi beutalóval gasztroenterológiai szakrendeléshez kell fordulni, ahol mód van a vizsgálat belátható időn belüli elvégzésére. Alternatív lehetőség a virtuális vagy CT-colonographia, ami szintén alapos előkészítést követően végzett hasi CT vizsgálat. Ez is képes a vastagbél áttekintésére, azonban sugárterheléssel jár, és természetesen nem alkalmas szövettani mintavételre, vagy polyp eltávolítására.

A vastagbélrák kialakulásának megelőzését szolgálhatja a családban előforduló tápcsatornai rákos betegségek több generációt áttekintő felderítése is. Az egészséges életmód szerepe is kiemelt: az étkezési rostok (kukoricapehely, zabpehely, répa, sütőtök, zöldségek) fokozottabb és rendszeres fogyasztása, a kálcium bevitel (túró, zsírszegény sajtok, tejtermékek, hal) emelése, az állati zsiradékok fogyasztásának mérséklése, a bőségesebb folyadékfogyasztás (ásványvíz és rostos lé), a rendszeres, kiegyensúlyozott fizikai aktivitás (kocogás, úszás) és a túlzott elhízás megelőzése egyaránt hozzájárul a hatékony megelőzéshez – javasolja Altorjay István.