Depresszió és személyre szabott kezelés

Egyebek mellett a depresszió kezelési lehetőségeinek javítására fókuszál a Dr. Bagdy György által vezetett, július 1-jével megalakult Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai kutatócsoport. A kutatási téma címe: A humán depresszió kialakulásában szerepet játszó környezeti és örökletes faktorok kölcsönhatásainak vizsgálata genomikai és képalkotó módszerekkel - tudatta a Semmelweis Hírek.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hétköznapi problémáinkból, a minket érő stresszből kiindulva haladunk az agy vizualizált működésén keresztül egészen a molekulák szintjéig, hogy azután a klinikai gyakorlatban és terápiában is alkalmazható, egyes embercsoportokra és élethelyzetekre valóban jellemző modellt építsünk" – magyarázta kérdésünkre Dr. Bagdy György professzor, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója.

A témaválasztást indokolja, hogy a depresszió igen gyakori probléma, és a WHO előrejelzése szerint 2030-ra ez lesz a világ közepes és magas nemzeti jövedelemmel rendelkező országaiban – így hazánkban is – az életminőség szempontjából legnagyobb terhet jelentő betegség. Annak ellenére, hogy hatékony antidepresszáns gyógyszerekkel rendelkezünk, a betegek csupán 50 százaléka mutat javulást az első antidepresszáns kezelés után, és körülbelül egyharmaduk a negyedik kezelési próbálkozást követően sem javul. Sőt, a betegek egy kis csoportjában a kezelés még fokozza is a szorongást.

A kérdéskör szomorú aktualitását mutatja, hogy a gazdasági válság – mint környezeti hatás – tovább súlyosbította a helyzetet, így például Európában megtorpant az öngyilkosságok számában évtizedek óta tapasztalható csökkenés. „Célunk, hogy rá tudjunk mutatni, ki az, akinél a környezeti hatások súlyos hangulatváltozáshoz vezetnek, és milyen gyógyszeres és alternatív kezelései lehetőségeket ajánlhatunk az illetőnek" – magyarázta Dr. Bagdy György. További részletek a teljes beszámolóban