• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Dombormű a professzor emlékére

Regionális hírek Forrás: Weborvos

Dr. Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanárra, a DOTE egykori rektorára emlékeznek.

Dr. Szabó Gábor (1927-1996) professzorra emlékeznek ma kollégái, tanítványai, tisztelői és családtagjai a születésének 85. évfordulóján tartott emlékülésen. A tudományos programot követően kerül sor bronz domborművének ünnepélyes leleplezésére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Nagytanácstermében.

Szabó Gábor, a DOTE Biológiai Intézetének néhai igazgatója egyetemi tanulmányait a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Karán végezte. 1951-ben szerzett summa cum laude minősítéssel orvosi diplomát. Hallgatóként demonstrátor volt a Gyógyszertani Intézetben. Első munkahelye a DOTE Gyógyszertani Intézete, ahol az antibiotikum-osztályon dolgozott, kezdetben aspiránsként, majd tudományos munkatársként. 1959-ben a DOTE Orvosi Biológiai Osztályán docens, 1963-ban az újonnan szervezett Orvosi Biológiai Intézetben tanszékvezető egyetemi tanár lett. A világon többfelé tett külföldi tanulmányútjai során mélyítette el tudását, építette fel tudományos-szakmai kapcsolatait. Nevéhez fűződik a modern, ideológiai előítéletekkel nem torzított genetika oktatásának bevezetése.

Tudományos tevékenysége eredményeként megszerezte a biológiai tudomány kandidátusa, a biológiai tudomány doktora fokozatot, az MTA levelező tagjává, majd rendes tagjává választották.

Szabó Gábor professzor az általános és humángenetikát, a molekuláris biológiát, valamint a sejtbiológiát is magában foglaló orvosi biológia oktatásában szerzett múlhatatlan érdemeket. Az oktatómunkát 1963-66 között oktatási rektorhelyettesként koordinálta, 1973-79 között pedig a DOTE rektoraként irányította az intézményt. Rektorként az egyetem nemzetközi kapcsolatainak bővítésére törekedett. A DOTE és az USA-ban működő Szent-Györgyi Alapítvány között szervezett együttműködést, részt vett a WHO Főigazgatósága tudományos tanácsadó testületében.

Rektorsága időszaka alatt nagyszabású beruházások valósultak meg: befejeződött az Elméleti Tömb építése, felépült az új Fogászati Klinika, a szülészeti pavilon, a mosoda, a hallgatói és ápolónői kollégiumok, megtörtént a klinikai közművesítés nagyszabású korszerűsítése. 1982-től a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke, majd 1990-93 között elnöke. Több mint 163 közlemény, könyvrészlet szerzője, vagy társszerzője, illetve tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, alapítója és elnöke volt a Magyar Genetikusok Szövetségének. Több, rangos tudományos társaság választotta tiszteletbeli elnökévé, illetve tagjává. 1996-ban Debrecen várostól díszpolgári kitüntetést kapott.

Szabó Gábor professzor emlékportréját E. Lakatos Aranka nemzetközileg is elismert debreceni szobrászművész alkotta, aki számos egyetemi kitüntetést, emlékplakettet készített, és a DE OEC szoborparkjában látható, Endes Pongrác professzorról készült emlékszobor szintén az ő alkotása.