Dr. Mátyus Péter lett a bionikai központ vezetője

Május 1-jétől Dr. Mátyus Péter eddigi tudományos igazgató áll ügyvezetőként a Bionikai Innovációs Központ Nonprofit Kft. élén, míg a tudományos igazgatói feladatokat Dr. Rácz Károly látja el - közölte weboldalán a Semmelweis Egyetem.

A Bionikai Innovációs Központ (BIK) alapkövét tavaly márciusban tették le, de a Semmelweis Egyetem és a PPKE, illetve annak Információs Technológiai és Bionikai Kara közötti együttműködés már évekkel korábban megkezdődött, és például több közös képzés, bionikai témájú PhD-konferencia formájában is megnyilvánult – mondta Dr. Szél Ágoston. A rektor úgy fogalmazott: rendkívül büszke a két egyetem közötti szoros kapcsolatra, melynek köszönhetően el tudták indítani ezt a közös, jövőbe mutató vállalkozást. Emlékeztett arra, hogy a központ létrehozását a 2014-ben elhunyt Dr. Roska Tamás, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja kezdeményezte. A megvalósítás érdekében hozta létre a két egyetem közösen a Bionikai Innovációs Központ nonprofit Kft.-t, a kormányzat pedig ötmilliárd forintos támogatást biztosított a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból a projekt számára.

A rektor a fejlesztés jelentőségét a Korányi projektéhez hasonlította, melynek keretében felépült Központi Betegellátó Épületben a közelmúltban indul el az ellátás. Így az ultramodern kórházi épülettől alig néhány tömbre épül fel egy szintén 21. századi kutatási infrastruktúra – tette hozzá.

Mátyus Péter, aki ügyvezetővé választásáig 19 éven át volt a Gyógyszerésztudományi Kar Szerves Vegytani Intézetének az igazgatója, elmondta: a projekt egy nagyon aktív szakaszában került az új pozícióba. Intenzíven dolgoznak az építkezés előkészítésén, mely idén elkezdődik. Az 5000 négyzetméteres épület várhatóan 2017 végére készül el, amikorra az induló tudományos tartalmat is ki kell alakítani.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Bionikai Innovációs Központ keretein belül már most folynak kutatások főként a két egyetem részvételével. A projektek jelentős része jelenleg az orvosdiagnosztika meglehetősen tág területére fókuszál, így foglalkoznak a diagnosztika mindkét oldalával, azaz biomarkerek (a betegség szempontjából informatív paraméterek, biológiai jelzők) kutatásával és alkalmazásával, valamint korszerű diagnosztikai eszközök fejlesztésével.

A kutatások egyik alapvető célja, hogy olyan biomarkereket találjanak, melyek jelzik az egyes betegségek kialakulása előtti szakaszt (pre-disease), amikor még visszafordítható a folyamat. Ilyenkor van esély még igazi beavatkozásra. Dr. Mátyus Péter példaként említette az idősödő társadalmak számára súlyos terhet jelentő neurodegeneratív betegségeket: jellemző tüneteik megjelenése után ugyanis már csak tüneti kezelés jöhet szóba az esetek többségében – mutatott rá Dr. Mátyus Péter.

A biomarkerek alkalmazásának másik szempontja a betegségek megfelelő és objektív monitorozásának biztosítása annak érdekében, hogy a terápiát optimalizálni lehessen. Dr. Mátyus Péter elmondta: a projekt célja az is, hogy a betegágy mellé vigyék a diagnosztikai eszközt. Az ilyen ún. point-of-care típusú eszközökkel például a sürgősségi osztályon lehetővé válik, hogy az orvos a gyorsan megkapott diagnosztikai információk alapján, időben és hatékonyan beavatkozhasson, megkezdhesse a szükséges terápiát. Ezen kívül a mobilis eszközök az alapellátásban és a krónikus betegek otthoni monitorizálásában is nagy szerepet játszhatnak.

A létrejövő BIK tehát – többek között – a jövő orvoslásához szükséges kutatási és szellemi hátteret adja meg, fontos küldetése, hogy a releváns területeket egy fedél alá hozza, és kiaknázza az ebben rejlő lehetőségeket. A projekt nyomán a BIK mellett létesülhet egy Bionikai Innovációs Ipari Park, ahol a Központban keletkező kutatási eredményeket és tudást innovatív termékekké konvertálják. Mindezzel és a két egyetemmel egy, a régióban is egyedülálló kutatási és innovációs bázis, Dr. Mátyus Péter elnevezése szerint egy bioinnopolisz jöhet létre. Hangsúlyozta: a két érintett egyetem rektorának elkötelezett támogatása nélkül nem jöhetett volna létre ez a hatalmas projekt.

A bionika szót egyébként 1960-ban egy amerikai repülőmérnök, John E. Steele használta először a biosz és a technika szó összevonásaként. Manapság új tartalommal, leginkább a biológia, biomedicina, és az elektronika, informatika ötvözéseként értelmezik.