Egy nap a szív egészségéről és betegségeiről

Szívünk körülbelül 250-300 grammot nyom, egy perc alatt 5 liter vér áramlik át rajta, 2 milliárdszor dobban meg életünk folyamán, 70-et ver percenként és 4 ürege van. Hogy ezekkel a számokkal sokáig együtt élhessünk, tenni is kell, de mit? Ezt az alapkérdést válaszolta meg a Kor Kontroll Társaság és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet közös egészségnapja mindazoknak, akik 2014. október 17-én ellátogattak a budapesti Aesculap Akadémiára.

Az egészségnap fővédnöke, Dr. Szentes Tamás főpolgármester- helyettes köszöntőjében felidézte azokat a nem is olyan régmúltbeli időket, amikor a szívinfarktus még halálos betegségnek számított. Ma már más a helyzet, akik időben kardiológiai centrumba jutnak, és szakszerű ellátást kapnak, nagy eséllyel túlélik a bajt. Dr.Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója hozzátette: az utóbbi években a kardiológia ellátás igen nagy léptékben fejlődött, és ennek pozitív lenyomata valóban meglátszik a halálozási statisztikákon, hiszen bár a szív-és érrendszeri betegségek még mindig vezető halálokként szerepelnek a toplistán, az elmúlt 10-15 évben jelentősen csökkent a halálozási arány. A szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelése lényeges – hangsúlyozta –, de talán még ennél is fontosabb a megelőzés - foglalta össze az elhangzottakat a Társaság közleménye.

A Magyar Kardiológiai Társaság elnöke, Dr. Kiss Róbert kiemelte, hogy a fiatal korosztálynak van a legnagyobb esélye arra, hogy olyan egészséges életmódot alakítson ki, amivel elkerülhetőek a szívbetegségek. Ennek része a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a dohányzás mellőzése.

A beszélgetést moderáló B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek felelősséget kell viselnie saját sorsa kialakításában, és nem helyes áthárítani ennek ódiumát az egészségügyi rendszerre és a társadalomra. Dr. Hódi Gabriella főorvos kifejtette véleményét, miszerint nem csak a dohányzás mértéke aggasztó, hanem a drogozás terjedése is, aminek legfőbb oka a könnyű hozzáférhetőség. Káros szokásaink között említette a mértéktelen szénhidrátfogyasztást, ami a mozgásszegény életmód mellett hamar elhízáshoz vezet. Jó lenne, ha a fiatalok okosan tájékozódnának, és nem ülnének fel a könnyű, például a gyorséttermi megoldásokat kínáló reklámoknak. A Magyar Kardiológiai Társaság által elindított www.szivderito.hu portál is segíthet ebben.

Dr. Kancz Sándor kardiológus főorvos egy amerikai kisváros, Framingham lakossága körében 1948-ban indított és évtizedeken át tartó vizsgálatot idézett fel, ennek alapján a tudósoknak sikerült tisztázni, mely okokra vezethető vissza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása. Kiderült, hogy a legfontosabb rizikófaktorok a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, az életkor és a férfi nem – bár ez utóbbi tézis mára megdőlt, ugyanis az ötven évnél idősebb nők is veszélyeztetett csoportba tartoznak. Ha tudjuk, mitől kell óvakodnunk, már csak rajtunk múlik, hogy életpályánk betegségektől mentes legyen. A képlet egyszerű: helyesen kell táplálkozni, sokat kell mozogni és nem szabad dohányozni.

Dr. Barna István az I. Belklinika egyetemi docense, a Magyar Hypertonia Társaság titkára és a Magyar Nephrologiai Társaság elnökségi tagja megdöbbentő adatokat idézett: 3,2-3,4 millió honfitársunk szenved magasvérnyomás-betegségben – orvosi nevén hipertóniában –, aminek az előfordulása 65-70 százalék a túlsúlyosok körében. Hazánkban hatezren szorulnak művesekezelésre, hatszázan várnak veseátültetésre, és hatszázezren élnek beszűkült vesefunkcióval. A vesebetegségek 25-30 százaléka a magas vérnyomás következtében alakul ki, ami – fogalmazott Barna főorvos – a szív- és érrendszeri betegségek alfája és ómegája.

Dr. Borbényi Erika onkológus főorvos, a Kor Kontroll Társaság alelnöke a stresszt is az egészségünket veszélyeztető kockázati tényezőkhöz sorolta, s rögtön be is mutatott egy egyszerű gyakorlatot, amelyet a jelenlévők kipróbálhattak. A technika nem más, mint a légzés tudatos szabályozásával történő relaxáció, amivel bárki, bárhol néhány perc alatt levezetheti a feszültséget.

Mire jó a szívkatéter?
A szívkatéter forradalmasította a medicinát, hiszen – mint azt Dr. Kardos Attila kardiológus elmondta – alkalmazásával rengeteg információ szerezhető a szív és a koszorúserek állapotáról, ezt a kivetített fotók is illusztrálták. Katéterrel gyógyítani lehet az infarktust, meg lehet szüntetni a ritmuszavarokat, sőt, ki lehet váltani a mellkas megnyitásával járó bizonyos műtéteket is. A szükséges beavatkozás elvégzése után kihúzzák a csövet, egy nyomókötést helyeznek el a behatolás helyén, négy óra múlva a beteg felkelhet és hazamehet.

Dr. Kőhalmi Zoltán kardiológus főorvos a diagnosztikában ma már rutinszerűen használt ultrahangvizsgálatok jelentőségéről beszélt. A mellkason keresztül végzett ultrahangvizsgálat képet ad a szív anatómiájáról, segítségével megmérhető a szívüregek mérete, a falvastagság. Információval szolgál a szív működését – összehúzódó és elernyedő képességét – illetően, láthatóvá tesz bizonyos billentyűbetegségeket.

A finomabb szívstruktúrák megítélésére alkalmas a nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang vizsgálat, amellyel egy-két centiméterre megközelíthetjük a szívet, és láthatjuk azokat a részecskéket is, amelyeket a hagyományos, mellkasfalon keresztül végzett ultrahanggal nem. Így bizonyos eseményeket – például szélütést – követően megkereshetjük az embóliaforrást, amely gyakran a szívpitvarok kiöblösödő részében/ fülcsék/ bújik meg. A technika ma már azt is lehetővé teszi, hogy egy miniatűr ultrahang készüléket vezessünk föl katéteren keresztül az erekbe, amelyeket belülről le tudunk így filmezni.

Új szívvel…
A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben évente 6-7 gyermek kap új szívet – tudtuk meg Dr. Ablonczy László gyermekkardiológus főorvostól –, és 30-40 felnőtt transzplantációra történő előkészítése és utógondozása is az intézetben zajlik. A főorvost elkísérték a szívtranszplantáción átesett páciensek is. Ablonczy doktor elmondta, hogy a transzplantált betegek tünetmentes, teljes életet élhetnek, néhány gyógyszer szedésén kívül semmilyen megkötés nem korlátozza őket.

A szünetekben ingyenes szűrővizsgálatok – vérnyomásmérés, boka-karindex mérés, stressz és állapotfelmérés – várták a szív-és érrendszerük állapotára kíváncsi érdeklődőket - számolt be róla az összefoglaló.