• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egyedülálló génbankprojekt Balatonfüreden

Regionális hírek Forrás: Weborvos

Az Oriana megoldásával elemzik Európa egyik legnagyobb emberi génbankjának adatait.

Az Európában egyedülálló, balatonfüredi génbankprojekt vezetője Dr. Korányi László professzor, belgyógyász és kutatóorvos, aki nemzetközi együttműködésben végez elismert kutatásokat az anyagcsere-eltérésekkel, elsősorban a diabétesszel és szövődményeivel kapcsolatosan. A dunántúli cukorbetegek hozzátartozóitól, felmenőitől és utódaitól már 1994 óta gyűjtik a DNS-mintákat, amelyeket megfelelően tartósítva egy mintatárban raktároznak el. A génbank elsődleges célja, hogy kimutathatók legyenek azok a géneltérések, amelyek – adott helyen és lakossági környezetben – a diabétesz kialakulásával vannak kapcsolatban.

A kutatás most nemzetközi szinten folytatódik: egy svédországi intézettel, a malmői diabétesz központtal és annak vezetőjével, Leif Grooppal együttműködve a Botnia projekt keretében jelenleg azon dolgoznak, hogy a 2-es típusú diabétesszel társuló génhibákat azonosítsák.

„A génbankban összegyűjtött DNS minták orvosi-kutatási célokra történő felhasználása áttörést hozhat a diabétesz mellett további betegségek megelőzésében és gyógyításában is. A tudomány eddig ezeknek az adatoknak mindössze az 1 százalékát használta fel, ezért most az a célunk, hogy az elmúlt 20 évben összegyűjtött adatok elérhetővé váljanak a génvizsgálatokat végző hazai tudósok és egyetemek számára is" – mondta Dr. Korányi László professzor, aki egykor a malmöi Wallenberg Intézetben a diabétesz öröklődését kutató laboratórium vezetője volt.

DNS-adatok biztonságos kezelése és pontos elemzése egy alkalmazásban
Korányi professzor génbankprojektjének támogatásához az Oriana olyan üzleti alkalmazást fejlesztett, amelynek segítségével megbízhatóan tárolhatóak és bármikor lekérdezhetőek a DNS mintatár értékes adatai. Az adatok közti összefüggések egyszerű elemzése érdekében akár még családfák is felrajzolhatóak, amellyel rögtön látszanak a felmenők közötti öröklődési tendenciák. A rendszer által kezelt és anonim módon nyilvántartott nagy adathalmazokból levezetett eredmények és konklúziók számos, korábban nem ismert összefüggésre világítanak rá, támogatva ezzel az orvosi kutatómunka hatékonyságát.

„A megoldás azonban túlmutat a komplex adathalmazok kezelésén, valamint a kutatásokhoz és betegségmegelőzéshez elengedhetetlen elemzések elvégzésén, hiszen a Dunántúli DNS Mintatár által használt IT-alkalmazás az összegyűjtött információk szolgáltatására is alkalmas, ami lehetővé teszi az eredmények megnyitását és elérhetővé tételét további kutatásokhoz. A DNS mintatár eddigi kutatásai és a génbank működése alapján már három sikeres PhD munkaterv is készült" – tette hozzá Dr. Korányi László professzor.