A csoport felállításával megvalósuló multidiszciplináris megközelítéssel a betegek hamarabb jutnak diagnózishoz.
Hazánkban egyedülállónak számító munkacsoport alakult a Semmelweis Egyetemen a kismedencei fájdalmak és funkcionális zavarok kivizsgálása és kezelése érdekében, melyben több szakma képviselője is helyet kapott. A multidiszciplináris megközelítéssel a betegek hamarabb kaphatnak diagnózist, nincs szükség külön beutalókra, minden vizsgálat az egyetemen történik, ezzel is gyorsítva a folyamatot - adta hírül az intézményi portál.
A kismedencében található szervek bizonyos betegségei – férfiaknál például a krónikus prosztatagyulladás, nőknél az endometriózis – okoznak leggyakrabban kismedencei fájdalmat, de sokszor ideggyógyászati kórképek is vezethetnek krónikussá váló fájdalmakhoz – magyarázta dr. Romics Miklós, az Urológiai Klinika szakorvosa, a munkacsoport életre hívója. Mint mondta, hazánkban jelenleg ez az egyetlen ilyen fókuszú munkacsoport.
A krónikus – hat hónapon túl fennálló – kismedencei fájdalmak a 25 év feletti nők 10-15 százalékát, a férfiak ötödét érintik – mutatott rá dr. Oláh Orsolya, a 9 fős munkacsoport nőgyógyász tagja. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Üllői Úti Részlegének szakorvosa elmondta, a nőgyógyászati diagnosztikus laporoszkópiák kb. 40 százalékát végzik kismedencei fájdalom indikációjával, és az ilyen beavatkozások kb. 60 százalékában ki is derül a panaszokat okozó patológiás elváltozás. Ezek lehetnek valóban szervi problémák, mint például petefészek elváltozások, mióma, endometriózis és adenomiózis, de chlamydia okozta krónikus kismedencei gyulladás is okozhat ilyen panaszokat – sorolta. Mint mondta, ezek az egyszerűbb, könnyebben beazonosítható kórképek közé tartoznak, ám vannak ennél ritkábbak, melyek sokszor komoly diagnosztikai fejtörést okoznak az orvosoknak. Az ilyen nehezen diagnosztizálható kategóriába eső betegek jellemzően már rengeteg vizsgálaton vannak túl, reményvesztettek és rossz pszichés állapotban vannak az évek óta zajló sikertelen kezelések után – fejtette ki dr. Romics Miklós, hozzátéve, hogy ezért vesz részt pszichológus is csoport munkájában, hiszen ilyenkor a páciens pszichés vezetése is feladat.
Sokszor nehéz megmondani, hogy honnan, melyik szerv területéről indul a fájdalom és gyakran nem is maga a fájdalom forrásaként megjelölt szerv a panaszok okozója. Egy adott orvos elsősorban a saját szakterületére koncentrál, holott előfordulhat, hogy az ok egészen máshol keresendő. Egy urológus az alhasi-kismedencei fájdalmat például könnyen gondolhatja hólyag eredetűnek, holott lehet, hogy gyomor-bélrendszeri okok állnak a háttérben, és fordítva. „Nem kell mindent tudni, de azt érdemes, hogy kit kérdezzünk, mikor kifogyunk az ötletekből” – véli az Urológiai Klinika szakorvosa. A munkacsoport tagjait úgy választották ki, hogy a maga szegmensében mindegyikük jól ismeri a kismedencei fájdalmat. A munkacsoportban nőgyógyász (dr. Oláh Orsolya) és urológus (dr. Romics Miklós, Majoros Attila PhD) mellett jelen van neurológus (dr. Milanovich Dániel), sebész-proktológus (dr. Ónody Péter), radiológus (dr. Fejér Bence), aneszteziológus (dr. Perczel Kristóf), pszichológus (dr. Pintér Éva) és fizioterapeuta (Kovács Barbara) is. A csoport felállításával megvalósuló multidiszciplináris megközelítéssel a betegek hamarabb jutnak diagnózishoz. A 6-7 különálló orvosi vizit helyett az eseteket valós időben beszéli meg a munkacsoport, így gyorsabban jutunk döntésre és teszünk javaslatot a következő diagnosztikus és terápiás lépésre – sorolta az előnyöket dr. Romics Miklós. Hozzátette: mindez az egyetemen belül zajlik, tehát a kollégák közti kommunikáció vagy a képalkotó vizsgálati eredmények átnézése is egyszerűbb, gyorsabb. Az ide-oda küldözgetésben megfáradt páciens számára ez egy hatalmas könnyebbség; miután elkezd vele foglalkozni a munkacsoport, a következő megjelenésénél a kezelőorvos már úgy fogadja, hogy nagy vonalakban ismeri az anamnézisét, online már látta az eddigi leleteit, nem kell újra elmondani a kórtörténetét – részletezte dr. Oláh Orsolya, hozzátéve: ez jelentős biztonságérzetet ad a már sokszor kiábrándult páciensnek.
A munkacsoport annak bármely tagján keresztül elérhető; amennyiben ő nem tudja megoldani, vagy nem egyértelmű számára, hogy mi okozza a fájdalmat, akkor referálja az esetet a munkacsoportnak.
A munkacsoport jövőbeli tervei között szerepel újabb kivizsgálási metódusok és kezelési módszerek meghonosítása az egyetemen. Példaképp említették a szakrális neuromodulációt, ami lényegében egy gerinc mellé ültetett pacemaker, mely a szakrális gerincvelői szegmens működésében hoz létre változásokat – magyarázta dr. Romics Miklós. Ez a szegmens felelős a kismedencei szervek beidegzésének jelentős részéért – beleértve a fájdalomérzetet is. Ezzel a beavatkozással sok széklet- és vizeletürítéssel kapcsolatos és kismedencei fájdalommal járó kórkép is kezelhetővé válik – tette hozzá.