Életeket menthet az új, nem invazív légzési osztály

Tavaly áprilisban itthon is létrehozták az első nem invazív légzési osztályt, ahol az intenzív osztálytól elkülönülve ápolhatják a légzési elégtelenséggel küzdő betegeket. A részleg működését egy év után a Semmelweis Egyetem kutatói mérték fel, és tanulmányból kiderült, hogy nemcsak a betegek túlélési esélyeit növelte, hanem mérsékelte az intenzív osztályok terheltségét is - számolt be az eredmnyekről a Semmelweis Figyelő.

A légzési elégtelen betegek ellátására már az 1960-as évek óta alkalmazzák az úgynevezett nem invazív (olyan eljárások, amelyek nem hatolnak a testbe) pozitív nyomású lélegeztetést/légzéstámogatást (non-invasive positive-pressure ventilation, NPPV), amely egy maszkon át segíti a betegek légzését. Az NPPV egyrészt csökkenti a légzési munkát, másrészt mérsékelten emeli a légúti átlagnyomást. Sok országban speciális légzési, úgynevezett „intermediate care" vagy „respiratory care unit" osztályokat hoznak létre, itthon azonban tavalyig mégsem volt egyetlen olyan elkülönített osztály sem, ahol ilyen gépekkel az arra rászoruló betegeket kezelhették volna. Helyette az volt a gyakorlat, hogy a pácienseket az általános osztályokon látták el, voltaképpen addig, amíg teljes légzési elégtelenség ki nem alakult náluk, és azután átkerültek az intenzív osztályokra.

„Számos tanulmány igazolja, hogy a nem invazív légzéstámogatás szignifikánsan csökkenti az endotrachealis intubáció, a kórházi ápolási napok számát, valamint a mortalitást légzési elégtelen betegeknél" - olvasható Dr. Lorx András, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának kutatója és kollégái által írt Nem invazív légzési osztály a hazai ellátórendszerben című tanulmányban. A szerzők írásukban az itthon tavaly áprilisban a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján hazánkban elsőként létrehozott nem invazív légzési osztály elsőéves tapasztalatait, működését és a hazai rendszerbe történő integrációját mutatják be.

Négy ággyal indult az osztály
Kezdetben csak négy ággyal, de az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikával való együttműködés keretében megnyitották az osztályt. A professzionálisan felszerelt ágyak mindegyikéhez tartozott vitális alapparamétereket (vérnyomás, pulzus, légzésszám, pulzoximetria, testhőmérséklet, EKG) nem invazívan észlelő monitor, valamint nem invazív lélegeztetőgép és számos fizioterápiás eszköz. "A négy betegágy mellett nappali műszakban két, éjszakai műszakban egy speciálisan, elsősorban saját orvosaink által képzett, intenzív osztályos gyakorlattal rendelkező szakápoló dolgozik. A szakdolgozói folyamatos jelenlét és kontroll különösen fontos a hatékony és biztonságos tevékenységünkhöz. Munkánkat hétköznap nyolc órában két gyógytornász által végzett komplex légzési fi zioterápia is kiegészíti, amely elengedhetetlen része a terápia sikerességének." - írják a kutatók.

Jobb túlélési esélyeket biztosít
A légzési elégtelen betegek akut és krónikus ellátása az eddigi formájában nagy anyagi terhet rótt az egészségügyi ellátórendszerre. A páciensek külön osztályon való kezelése viszont az adatok szerint a költséghatékonyságon kívül jobb túlélést, gyorsabb gyógyulást, rövidebb kórházi tartózkodást és alacsonyabb intubációs rátát biztosít.

„2011. április óta 101 beteget (44 férfi, 57 nő, átlagéletkor: 63,5±14 év) kezeltünk nem invazív légzési osztályunkon. Eredményeinket összevetve a Pulmonológiai Klinika korábbi hasonló aktivitását leíró statisztikáival, valamint a nemzetközi irodalommal, megállapítható, hogy az osztály működése során az akut légzési zavarban szenvedő betegek gyorsabban és eredményesebben gyógyultak, mint az osztályos ellátás során. A nem invazív légzési osztály alacsonyabb költségek mellett üzemeltethető, mint az intenzív osztály.

Az új ellátási formának köszönhetően lényegesen kevesebb beteg szorult intenzív osztályos ellátásra és intubációra, határozottan javítva ezzel a túlélési esélyeket és egyúttal csökkentve az intenzív osztályok terheltségét. Az intenzív osztályokról érkező, a leszoktatás során még parciális légzéstámogatásra szoruló betegek átvétele pedig rövidítheti az intenzív osztályos kezelések hosszát. Összességben a rendszer hazai körülmények között megvalósítható és költséghatékony" - olvasható a tanulmány összegzésében.