Évente mintegy 60 ezer ember veszíti életét szív- és érrendszeri megbetegedésben hazánkban. Ez a szám életmódváltoztatással csökkenthető lenne.
Magyarországon évente 130 ezren halnak meg. Az esetek felénél az ok a szív- és érrendszeri megbetegedés. Sok fiatal és középkorú is érintett az agyér, szívkoszorúér és perifériás érbetegségekben, ismertebb nevükön a szívinfarktusban és agyvérzésben vagy stroke-ban. Hogy mikor és miben veszíti életét valaki, az nagyban befolyásolható az életmóddal – magyarázza
Czuriga István kardiológus főorvos.
A halálozási szám elsősorban azért ilyen magas, mert a lakosság rizikófaktor-státusza rossz, vagyis hiába ismerjük jól a kockázati tényezőket, – köztük a legveszélyesebbek a dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint – az emberek mégsem tesznek ezek ellen. A hazai népesség egyharmadának magas a vérnyomása, és mintegy egymillióan cukorbetegek. Vagyis kijelenthetjük, hogy nagyrészt az egészségtelen életmód miatt szenvednek egyre többen szív- és érrendszeri betegségekben. Megelőzéssel azonban sokat tehetnénk azért, hogy minél később alakuljon ki a betegség – teszi hozzá a szakember.
Az Európai Kardiológus Társaság egy szemléletes kóddal – 0-3-5-140-5-3-0 – foglalja össze azokat a prevenciós ajánlásokat, amikre érdemes odafigyelni. Az első nulla a dohányzás kiiktatására vonatkozik, a 3-as azt jelenti, hogy sétáljunk naponta minimum 3 kilométert vagy 30 percig tornázzunk. Az 5-ös a napi ötszöri, zöldségben, gyümölcsben gazdag egészéges étkezésre utal. A 140 az egészséges vérnyomás felső határa, míg az 5, az össz vérkoleszterin, a 3 pedig a rossz koleszterin felső értéke. A számsort záró nulla az elhízás és a cukorbetegség elkerülésére figyelmeztet.
Czuriga professzor szerint az elmúlt évtizedben az ellátás javulásának köszönhetően a szívinfarktus okozta korai halálozás csökkent. Kiépültek ugyanis az országban az akut ellátást nyújtó szívkatéteres centrumok, ahol röviddel az érkatasztrófa után műtét nélkül tudják az orvosok megnyitni az elzáródott eret.
A közelgő – 2014. március 5-8. között tartandó – XIX. Debreceni Kardiológiai Napok kapcsán Czuriga István említést tett a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai Intézetében bevezetett új diagnosztikai és terápiás lehetőségekről is. Ilyen például a transzkatéteres billentyűcsere, amely során a mellkas felnyitása nélkül végezhető el a szívbillentyű cseréje. Ez olyan idős embereknek nyújthat gyógyulást, akiknél a műtét elvégzése kockázatos lenne. A rezisztens hipertóniában szenvedők esetében – amikor a vérnyomás gyógyszerrel már nem csökkenthető – a renális denerváció hozhat eredményt, ekkor vérnyomást a vesék érellátásán keresztül próbálják csökkenteni. A külső ellenpulzációs technika pedig olyan esetekben alkalmazható, amikor sem a gyógyszeres, sem a katéteres kezelés nem használ az anginás páciensnek.