• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

ELI - SZTE megállapodás a közös kutatásért

Regionális hírek Forrás: MTI

Az ELI-ALPS projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása.

Együttműködési megállapodást kötött a szegedi lézeres kutatóközpontot megvalósító ELI-HU Nonprofit Kft. és a Szegedi Tudományegyetem(SZTE); az erről szóló dokumentumokat hétfőn, sajtótájékoztató keretében írta alá Lehrner Lóránt, a cég ügyvezető igazgatója és Szabó Gábor, az SZTE rektora.

Az együttműködés értelmében az ELI (Extreme Light Infrastructure) kutatóközpont és az egyetem munkatársai a jövőben segítséget nyújtanak egymásnak a tudományos kutatásokban, továbbá képzések és képzési programok megszervezésében, valamint részt vesznek az egymás intézményeiben folyó képzéseken - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás várhatóan számos kutatási és üzleti beruházást vonz a világ minden részéről Szeged térségébe. Hozzátette: az együttműködésre azért is nagy szükség van, mert ennek hiányában az SZTE fizikaoktatását "tökéletesen összeboríthatná az ELI", hiszen egy világszínvonalú létesítmény, jó fizetéssel vonzaná a fiatal szakembereket, ha viszont együttműködnek, akkor ez "nem egy egyirányú utca".

A megállapodást az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt első fázisának keretében írták alá. A központ első megvalósítási fázisa 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, melynek 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

Lehrner Lóránt a projektről szólva elmondta: az építkezés elindult, az eddigi előrehaladást látva határidőn belül be tudják fejezni a beruházást. Jelenleg a mélyalapozás folyik, ami augusztusig be is fejeződik. A tudományos oldalon a nagylézeres közbeszerzés most fejeződött be, eredményhirdetésre várnak, és ha minden jól megy, a szerződéskötés után a berendezések tervezése, kivitelezése is elindulhat idén.

Hozzáfűzte, hogy a kutatók felvétele tavaly szeptember óta folyamatos. Év végéig 170 szakemberrel kell feltölteni a kutatói bázist, jelenleg 105 főnél tartanak. "Minél többet szeretnénk Magyarországról felvenni (…), de nagyon sokan jönnek külföldről is, Dél-Koreából, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Angliából, Franciaországból, Svédországból, Indiából" - mondta.

Az ügyvezető kitért arra is, hogy az SZTE-vel kötötték az első megállapodást, de a későbbiekben még más magyarországi egyetemekkel is terveznek hasonlót, illetve folyamatban van 25 külföldi, nagyhírű kutatóintézettel a megállapodás aláírása.

Az ELI-ALPS projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik majd az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé.