Élő Dolgok Internete: okos eszközöket fejlesztettek Szegeden

Az apró, okos informatikai eszközök lehetővé teszik, hogy emberi beavatkozás nélkül figyeljenek meg folyamatokat és beavatkozhassanak.

Az élő szervezetekről adatokat gyűjtő, intelligens szenzorokra épülő rendszereket fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy 811 millió forintos uniós támogatást elnyert projektben - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az infokommunikációs technológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az IoT (Internet of Things - a dolgok internete), amely lényege, hogy a mindennapokban használt eszközök elérhetők az interneten keresztül, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Az IoT egyik legfontosabb alkalmazási területe az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek fejlesztése, amelyet speciális jellege miatt IoLT-nek (Internet of Living Things, az Élő Dolgok Internete) neveznek.

Az apró, okos informatikai eszközök lehetővé teszik, hogy emberi beavatkozás nélkül figyeljenek meg folyamatokat, és szükség szerint ezek az eszközök aktív szereplői lehetnek az élő környezetnek. Az SZTE szakemberei - részben külföldi - ipari partnerekkel együttműködve olyan platformot hoztak létre, ami segíti az IoLT alkalmazások fejlesztését. A platform támogatja a nagyon kis erőforrású szenzorok magas szintű programozását, fokozott figyelmet fordítva a biztonságos adatgyűjtésre és feldolgozásra.

A projektben a többi közt valós fiziológiai és növénybiológiai alkalmazásokkal igazolták a platform felhasználási lehetőségeit. Az emberi aktivitás vizsgálatára olyan okos karpereceket alakítottak ki a kutatók, melyek viselőjük mozgásának komplex elemzésére alkalmasak. Az így gyűjtött nagy mennyiségű mérési adat feldolgozása új kutatási lehetőségeket nyit többek közt a pszichiátriában. Használható például a népbetegségnek számító kedélybetegségek állapotváltásainak előrejelzésében, lehetővé téve a korai beavatkozást, a súlyos állapotrosszabbodás megelőzését. A szakemberek a növények fejlődésének követésére alacsony költségű okos cserepet, a mikroorganizmusok megfigyelésére és sejtek vizsgálatára IoT mikroszkópokat fejlesztettek ki. A mesterséges intelligenciát felhasználva pedig olyan képanalitikai módszereket dolgoztak ki, amelyek az eddiginél pontosabb elemzést tesznek lehetővé például gyógyszertesztek során.