Magyarországon rendkívül elhanyagolt ez a terület, holott a jelenség kiváltó oka a gyerekkori trauma nagyon gyakori.
A Debreceni Egyetemen rendezik az Európai Trauma és Disszociáció Társaság első magyarországi konferenciáját. A május 11-12-ei tanácskozásra hazai klinikai pszichológusok, pszichiáterek mellett Svédországból, Szlovéniából, Lengyelországból és Romániából is érkeznek szakemberek, összesen 270-en.
A konferencia témája a disszociáció, amely bonyolult mechanizmusokkal összehangolt elmeműködések szétesésével járó kórképeket foglal magába. Ezek nagymértékben rontják a mindennapi tevékenységek végzését. A Debreceni Egyetemen pénteken kezdődő európai rendezvény előadásait a disszociáció világszinten élenjáró szakemberei, az Európai Trauma és Disszociáció Társaság (ESTD) vezetői, korábbi elnökei tartják. A Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézete és a MAG Alapítvány által közösen szervezett konferencián áttekintik a disszociáció elméletét, valamint a klinikai gyakorlat tapasztalatait is.
Magyarországon rendkívül elhanyagolt ez a terület, eddig nem jelent meg a disszociációról mérvadó szakirodalom. Különösen nagy jelentőségű a rendezvény annak fényében, hogy a jelenség leggyakoribb oka, a gyermekkori kezdetű, súlyos és komplex traumatizáció elszenvedése mindeközben meglehetősen gyakori – hangsúlyozzák a szervezők. Olyan jelenségről beszélünk például, mint amikor valaki a traumatikus emlékek aktiválódása következtében olyasmit cselekszik, amit egyébként nem tenne, és utólag nem tud arra magyarázatot adni, vagy nem is emlékszik. Előfordul, hogy valakinek súlyos kétségei vannak saját önazonosságával kapcsolatban, esetleg mások számára is feltűnő, hogy különböző helyzetekben nagyon eltérő módon beszél és viselkedik. Ha ez rendszeresen előfordul, pszichológiai vizsgálatot igényel a disszociatív zavar megerősítése vagy kizárása érdekében – magyarázza Kósa Karolina, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar dékánja, a Magatartástudományi Intézet igazgatója.
A disszociatív személyiségszerveződés tünetei már gyermekkorban jelentkezhetnek. A 18 év alattiak körében előforduló esetekről az ESTD-konferenciát megelőző napon, csütörtökön műhelykonferencia keretében lesz szó a Debreceni Egyetemen. Ezt Renée P. Marks, az Integrate Families megalapítója, az ISTSS (International Society on Studies of Trauma and Dissociation) akkreditált kiképzője vezeti majd, aki 34 évnyi tapasztalattal rendelkezik gyermekek pszichoterápiájában.
A felnőttkori jelenségeket vizsgáló pénteki és szombati tanácskozásra is kiemelkedő, világhírű szakértők érkeznek, például az Utrechti Egyetem emeritus professzora, Onno van der Hart, akit a disszociáció „európai atyjaként” tartanak számon, valamint Suzette Boon kiképző pszichoterapeuta és szupervizor, aki Onno van der Hart közvetlen munkatársaként szerzett jártasságot a trauma-eredetű disszociáció kezelésében – emelte ki Kósa Karolina.
A konferencián mutatják be a debreceni Magatartástudományi Intézet kutatóinak "A trauma-eredetű disszociáció: elmélet és terápia" című kötetét, ami hiánypótló szakirodalom a magyar pszichológusok, pszichiáterek, pszichoterapeuták, pszichológushallgatók és gyermekvédelemben dolgozó mentálhigiénés szakemberek számára. A kötet szerkesztését Kuritárné Szabó Ildikó, a Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék vezetője irányította.