• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Európai összefogás a májbetegek új terápiáiért

Regionális hírek 2019.03.26 Forrás: Unideb.hu
Európai összefogás a májbetegek új terápiáiért

A hatéves kutatás során a végstádiumú májbetegségre és májelégtelenségre keresnek hatékony gyógymódot.

Személyre szabott mikrobiom-alapú terápiák fejlesztésében vesz részt a Debreceni Egyetem. A 22 európai intézet összefogásával zajló, hatéves kutatás során a végstádiumú májbetegségre és májelégtelenségre keresnek hatékony gyógymódot - adta hírül az egyetem honlapja.

Világszerte évente 1,2 millió, hazánkban csaknem 5000 ember hal meg májzsugorban. Az érintett betegek számára döntő fontosságú az új kezelések kidolgozása. Az Európai Unió idén januárban indult vizsgálatában a világ vezető bélflórakutatói és klinikai szakemberei együttes erővel próbálják megfejteni, hogyan járul hozzá az emberi bélflóra a májelégtelenség és a májbetegség dekompenzációjának kialakulásához. A 15 millió eurós költségvetésű, hatéves kutatásban kiemelt szerepet kap a DE Általános Orvostudományi Kar Gasztroenterológiai Tanszék egyik klinikai kutatócsoportja.

- A halálos kimenetelű májcirrózisban és az ACLF-szindrómában, vagyis az akut májelégtelenségben szenvedő betegeknek sajnos napjainkban csak egy egységes tüneti kezelést tudunk nyújtani.  A nemzetközi kutatás célja, hogy a tüneti kezelés helyett az emberi bélflóra feltérképezésével, személyre szabott mikrobiom-alapú gyógymódokat fejlesszünk ki. A vizsgálat lehetőséget nyújt a jelenleginél hatékonyabb, egyénspecifikusabb, célzottabb kezelések kialakítására – nyilatkozta a hirek.unideb.hu-nak Papp Mária egyetemi docens (képünkön).

A kutatócsoport vezetője azt mondja, hogy a 22 európai intézet közös összefogásával zajló MICROB-PREDICT program eredményétől azt várják, megelőzhető és kezelhető lesz a dekompenzált májelégtelenség, továbbá csökken a halálozási ráta.

Az új, mikrobiom-alapú tesztek és diagnosztikai eszközök fejlesztésére irányuló vizsgálathoz három korábbi (GALAXY, LIVERHOPE, PREDICT) kutatásban összegyűjtött, több mint tízezer beteg kétszázezer adatát elemzik a szakértők.

Az Európai Unió kulcsfontosságú vizsgálataiban hazánkból kizárólag a Debreceni Egyetem szakemberi vesznek részt. Papp Mária kutatócsoportja egy korábbi tanulmányban kimagasló teljesítmény ért el, ezért ő irányíthatja a MICROB-PREDICT project 10 különálló munkacsoportjának egyikét.

- Az egyetem 2016-ban lett az Európai Májkutató Társaság akkreditált centruma. Ezt követően vehettünk részt a kétéves PREDICT tanulmányában, amelyben a csaknem 50 európai intézet közül a Debreceni Egyetem volt a leghatékonyabb. A Klinikai Központban összegyűjtött adatok és biológiai minták voltak a legjobb minőségűek. A MICROB-PREDICT hatéves vizsgálata során ezeket is használják majd – magyarázta Papp Mária.

Az egyetemi docens által vezetett klinikai kutatócsoportnak a nemzetközi projectben kettős feladata lesz: szerepet vállal az elmúlt években összegyűlt betegadatok elemzésében, és önálló kutatási programban vizsgálja a bélnyálkahártya sérüléseinek jelentőségét a dekompenzált májcirrózis és az ACLF-szindróm kialakulásában. A rangos nemzetközi együttműködésben a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet és a Laboratóriumi Medicina Intézet 12 munkatársa vesz részt - írták.

Legolvasottabb cikkeink