Ezer évet ajándékoztak a debreceni klinikán

A Debreceni Egyetemen 2003 óta végeznek csontvelő transzplantációt saját csontvelőből vagy perifériás vér őssejtjeiből (autológ kezelés). A közelmúltban hajtották végre az ötszázadik sikeres beavatkozást, amely mások mellett a vérképzőszervi betegségekben, autoimmun betegségekben, egyes tumorokban szenvedő betegek számára nyújthat terápiás megoldást.

- Nagyszerű teljesítmény 2003 óta a Debreceni Egyetemen elvégzett ötszázadik csontvelő transzplantáció. Az egészségipar az egyetem kiemelt fókuszterülete, melynek része az élelmiszeripar, az orvosi műszergyártás, a betegellátás és a sejtterápia is. Ez utóbbi a betegellátás és a gyógyszeripar sajátos mezsgyéjén helyezkedik el, hiszen az autológ csontvelő transzplantációhoz szükséges készítmények gyártása is az egyetem laboratóriumában történik – emelte ki Szilvássy Zoltán rektor a hétfői tudományos ülésen.

A rektor arról is szólt, hogy a jövőben más betegségek terápiájára is szeretnék kiterjeszteni az eljárást. Példaként említette a diabéteszes lábat vagy a szőrsejt transzplantációt.

Papp László, Debrecen város polgármestere köszöntőjében leszögezte: a város jelene és jövője összefonódik a Debreceni Egyetem tudományos teljesítményével. A város gazdasági fejlődésének hajtómotorja a Debreceni Egyetemen végzett tudományos munka, amely folyamatos növekedési lehetőséget és perspektívát jelent, és a város megtartó erejét is növeli a frissdiplomások körében.

Illés Árpád, a Klinikai Központ Belgyógyászati Intézetének egyetemi tanára, a Hematológiai Tanszék vezetője előadásában betekintést nyújtott az autológ csontvelő transzplantáció menetébe is. Elmondta: az előzetesen levett őssejtet a betegbe a nagy dózisú kemoterápiás kezelések után ültetik vissza, ez segíti a teljes gyógyulást, és nemcsak tünetmentességet eredményez. Ausztriától keletre csak Debrecenben működik ilyen nemzetközi minősítésű laboratórium, ahol a transzplantációhoz szükséges készítményeket úgynevezett GMP gyógyszergyártási körülmények között állítják elő.

Az egyetemi tanár hozzátette: amikor azonban a csontvelő is érintett a betegségben, akkor a más donortól származó csontvelő nyújthat segítséget, ez az úgynevezett allogén transzplantáció. Ilyen eljárást felnőtteknél jelenleg azonban csak Budapesten végeznek, ám Debrecenben is minden szakmai és strukturális feltétel adott lenne hozzá.

A professzor rámutatott: hazánkban évente mintegy 350 csontvelő transzplantáció van, ebből 230 autológ, 120 allogén. Az uniós átlag és a betegigények azonban mintegy 500-at irányoznának elő.

Nagy Kálmán transzplantációs szakértő szakmai előadásában bemutatta: az allogén csontvelő transzplantáció ötször költségesebb, mint a szívátültetés, hiszen ennél a beavatkozásnál milliónyi sejtet ültetnek át, és ezeknek az új sejteknek akkor különösen nehéz dolguk van, ha agresszív daganattal állnak szemben. A legsúlyosabb komplikációt az jelenti, ha a beültetett sejt megtámadja a gazdaszervezetet.

Udvardy Miklós, a Belgyógyászati Intézet Transzplantációs Részlegének egyetemi tanára hangsúlyozta: 2003 óta a klinika betegei összességében több mint ezer évet nyertek a csontvelő transzplantációnak köszönhetően.

A tudományos ülésen a jelenlévők között köszöntötték a 69., a 300. és az 500. sikeres csontvelő transzplantáción átesett beteget. Soltész József, a Sofém Kft. vezetője pedig egymillió forinttal segítette a debreceni csontvelő transzplantációs tevékenységet segítő Ecclesia Mater Alapítványt.