Fejlesztés: titánhab és öngyógyító polimerek
Regionális hírek
Forrás: Debreceni Egyetem
Az intelligens anyagok valamely külső inger hatására előre programozott választ adnak, például más lesz az alakjuk vagy a halmazállapotuk.
Az űrkutatásban, az orvostudományban és a textiliparban is használható, úgynevezett intelligens anyagokat fejlesztettek ki a Debreceni Egyetem kutatói.
- Hat szabadalmi bejelentés és mintegy 80 rangos publikáció született az „Intelligens funkcionális anyagok: mechanikai, termikus, elektromágneses, optikai tulajdonságaik és alkalmazásaik" című projekt során, melyben a Debreceni Egyetem az MTA Atommagkutató Intézetével (ATOMKI) és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel működött együtt – jelentette be Kéki Sándor szakmai vezető, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének első embere a minapi zárórendezvénnyel egybekötött sajtótájékoztatóján.
A mintegy 800 millió forintos projektben hat kutatócsoport – Polimer és periódikus rendszerek, Modern funkcionális anyagok, Szerkezeti anyagok, Optoelektronikai, Nanofilmek és nanorészecskék, valamint Orvos-biológiai anyagtudományi kutatócsoport – összehangolt munkájával értek el új eredményeket. A kutatásokban 8 MTA doktor, 43 fiatal kutató és 38 külföldi meghívott kutató vett részt.
Lenkeyné Bíró Gyöngyvér, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. intézetigazgatója elmondta: elsősorban alkalmazott kutatásfejlesztéssel, illetve az ipar számára hasznosítható alapkutatásokkal foglalkoznak az intézetben, a Debreceni Egyetemmel már korábban is dolgoztak együtt.
- Ezúttal a szerkezeti anyagok dinamikus törésének vizsgálatában, valamint az orvos-biológiai kutatócsoport munkájában vettünk részt, melyekben szabadalmaztatható technológiákat fejlesztettünk ki – magyarázta Lenkeyné Bíró Gyöngyvér.
Sulik Béla, az Atommagkutató Intézet igazgatóhelyettese a tájékoztatón kiemelte: az ATOMKI három kutatócsoport tevékenységét segítette gyorsító berendezéseivel.
- Szakembereink komoly munkát végeztek az orvosi és fogászati implantátumok fejlesztésében. Ezek az anyagok már túljutottak a teszteléseken, most az orvosi kipróbálás fázisában vannak – tájékoztatott Sulik Béla.
Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának dékánja a zárórendezvény megnyitóján mondott beszédében sikeresnek ítélte pályázatot, mely megfelelő előkészítése a következő, a mostani kutatási eredmények ipari alkalmazását célzó projektnek.
- Hat szabadalmi bejelentés és mintegy 80 rangos publikáció született az „Intelligens funkcionális anyagok: mechanikai, termikus, elektromágneses, optikai tulajdonságaik és alkalmazásaik" című projekt során, melyben a Debreceni Egyetem az MTA Atommagkutató Intézetével (ATOMKI) és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel működött együtt – jelentette be Kéki Sándor szakmai vezető, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének első embere a minapi zárórendezvénnyel egybekötött sajtótájékoztatóján.
A mintegy 800 millió forintos projektben hat kutatócsoport – Polimer és periódikus rendszerek, Modern funkcionális anyagok, Szerkezeti anyagok, Optoelektronikai, Nanofilmek és nanorészecskék, valamint Orvos-biológiai anyagtudományi kutatócsoport – összehangolt munkájával értek el új eredményeket. A kutatásokban 8 MTA doktor, 43 fiatal kutató és 38 külföldi meghívott kutató vett részt.
Lenkeyné Bíró Gyöngyvér, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. intézetigazgatója elmondta: elsősorban alkalmazott kutatásfejlesztéssel, illetve az ipar számára hasznosítható alapkutatásokkal foglalkoznak az intézetben, a Debreceni Egyetemmel már korábban is dolgoztak együtt.
- Ezúttal a szerkezeti anyagok dinamikus törésének vizsgálatában, valamint az orvos-biológiai kutatócsoport munkájában vettünk részt, melyekben szabadalmaztatható technológiákat fejlesztettünk ki – magyarázta Lenkeyné Bíró Gyöngyvér.
Sulik Béla, az Atommagkutató Intézet igazgatóhelyettese a tájékoztatón kiemelte: az ATOMKI három kutatócsoport tevékenységét segítette gyorsító berendezéseivel.
- Szakembereink komoly munkát végeztek az orvosi és fogászati implantátumok fejlesztésében. Ezek az anyagok már túljutottak a teszteléseken, most az orvosi kipróbálás fázisában vannak – tájékoztatott Sulik Béla.
Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának dékánja a zárórendezvény megnyitóján mondott beszédében sikeresnek ítélte pályázatot, mely megfelelő előkészítése a következő, a mostani kutatási eredmények ipari alkalmazását célzó projektnek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!