Felvételek a debreceniek bravúrjáról

A nemzetközi orvoscsoport július 15-én két tüdőembólián átesett betegen hajtotta végre a beavatkozást a Klinikai Központban, számol be az egyetem honlapja, ahol a videó és a fotók is megtekinthetők. 

A debreceni szakemberek a műtét során készült felvételeket bemutatva ismertették az eljárást, amelynek lényege, hogy a betegeknél először a nagy vénát szúrták meg, ezen keresztül juttatták fel a hagyományosan koszorúér tágításakor is használt eszközöket. A 2-3 órás beavatkozás során a katéteren át egy vékony, erre a célra kifejlesztett drótot vezettek át a vérrögön, és azt egy 1,5-7 mm átmérőjű ballonnal tágították ki.

- Ez a technika nem új, 1988-ban alkalmazták először, 2004-től pedig Japánban tökéletesítették a módszert, amely azóta Európában is egyre elterjedtebb. Magyarországon most először a Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának Szívkatéteres laborjában végeztek ezzel a módszerrel tüdőértágítást két bécsi szakember vezetésével – hangsúlyozta Édes István, a Kardiológiai Intézet igazgatója.

Az eljárást a tüdőembólián átesett betegeknél alkalmazzák. Azoknál, akiknél a tüdőbe került vérrögök nem szívódnak fel, és olyan mértékben akadályozzák a véráramlást, hogy a tüdőerekben magas vérnyomást okoznak. Ezen segít a ballonos tágítás.

- A fokozatosság elve nagyon fontos. Szövődményekhez vezethet, ha egyszerre szüntetjük meg az akadályokat a tüdő vérkeringésében. Éppen ezért egy beavatkozással 2-4 eret tágítunk és 1-2 hónapon belül megismételjük a műtétet – tette hozzá Édes István.

Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye.

- A gyógyszeres terápia nem igazán hatásos, a műtéti megoldás ritkán jön szóba, és akkor is csak a nagy ereknél. Igazi megoldást a ballonos tágítás jelent, így a beteg meggyógyulhat – mondta Péter Andrea.

A szakorvos hozzátette: szükség lenne olyan magyarországi centrumok létrehozására, ahol ezt az eljárást végezhetik. Lengyelországban például 9 ilyen központ van, Magyarországon viszont még egy sincs.

- A betegek körülbelül fele alkalmas a beavatkozásra, Magyarországon évente 50-100 ilyen új esetre lehet számítani – tájékoztatott Balogh László, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki szintén a nemzetközi team tagja volt. A szakember hozzátette: reményeik szerint Debrecenben hozhatják létre az ilyen beavatkozást végző első hazai centrumot.
Az eljárás kapcsán Szűk Tibor adjunktus kiemelte, hogy az teljesen fájdalommentes.
- Helyi érzéstelenítésben végezzük a beavatkozást, hiszen közben kommunikálunk a beteggel. A tágítást követően még intenzív osztályos megfigyelés sem szükséges. Ha a beteg jól van, a következő nap haza is mehet – jegyezte meg a beavatkozásban ugyancsak résztvevő adjunktus.

Az első hazai ballonos tüdőverőér-tágításon átesett betegek már elhagyhatták a klinikát. A tájékoztatón bemutatták a beavatkozásokról készült felvételeket.