• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Fókuszban a modern kardiológiai beavatkozások

Regionális hírek 2019.10.28 Forrás: Semmelweis Egyetem
Fókuszban a modern kardiológiai beavatkozások

A technika fejlődésével ma már egy nagyjából 1,5 milliméteres szúrt seben keresztül tudják tágítani a koszorúereket.

A modern kardiológia szemléletét, az új katéteres műtéti eljárásokat ismerhették meg az érdeklődők a 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi éve keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia negyedik alkalmán. Dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója előadásában kitért a többi között a szívritmuszavar, a szív- és szívbillentyű katéteres műtéti kezelése mellett a szívtranszplantációra és a műszívkezelésre is - számolt be a rendezvényről az egyetemi portál.

A koszorúerek fontosságáról elmondta, ezek feladata, hogy a szívizmot oxigénben gazdag vérrel lássák el. Ha ez a folyamat akadályoztatott és a szív nem kap oxigénben gazdag vért, az idegsejtek néhány percen belül elhalnak, szívinfarktus alakul ki. A koszorúereken kialakult meszesedések, szűkületek és lerakódások mind akadályozhatják a vér útját – tette hozzá. A szívroham során egy ilyen plakk reped meg, ami vérrögöt okoz a koszorúereken belül. A kezelési lehetőségekről szólva elmondta: a vérrögöt speciális katétereken keresztül távolítják el, amit az elzáródás helyén egy vékony dróttal vezetnek be. Ez azonban még nem állítja helyre a koszorúér belső, egészséges struktúráját, szükséges az úgynevezett tágítás is, amit vagy ballonnal – ma ez a ritkább megoldás –, vagy fémhálóval végeznek, ezzel nyitva tartva az ereket – ismertette a folyamatot.

A katéteres beavatkozások előnyeként említette, hogy már a mellkas megnyitása nélkül, rosszabb állapotban lévő betegeken is elvégezhetők ezek az operációk, és a felépülési idő is sokkal gyorsabb. A rektor rámutatott: a technika fejlődésével ma már egy nagyjából 1,5 milliméteres szúrt seben keresztül tudják tágítani a koszorúereket; a legnagyobb gyakorisággal a lágyék és a radiális csukótáji régió az, ami a behatolás kapujaként működik. A katéteres beavatkozás a szívritmuszavarok kezelésére is alkalmas, sőt ma már a veleszületett lyukas szívet is tudják ezzel a módszerrel gyógyítani – tette hozzá. Szólt róla, hogy 2010-re már 6000 teljes elzáródásos infarktust láttak el; megszűnt a vénás gyógyszer által történő vérrögoldás is, melynek hatékonysága elmarad a szívkatéteres beavatkozásokétól. Ennek eredményeként 2012-re több mint 60 százalékkal csökkent az infarktus okozta halálozások száma, ami nemzetközi szinten is nagy teljesítmény – emelte ki Dr. Merkely Béla.

Kitért a Városmajori Klinikán működő hibrid műtőre is, mely valamennyi ér-, koszorúér- és billentyűbetegség, valamint az életet veszélyeztető szívritmuszavarok kezelését is lehetővé teszi egyetlenegy helyiségben. A beteg mozgatása és szállítása nélkül, egyazon időben egyazon berendezésen bármilyen kardiovaszkuláris sebészeti, illetve katéteres eljárás elvégezhető – emelte ki.

Dr. Merkely Béla utalt a csapatmunka fontosságára is: a szívgyógyász, a szívsebész, a képalkotó, az altató orvos, a kardiológus összehangolt munkája elengedhetetlen a sikeres beavatkozáshoz.

A szívátültetésekről szólva elmondta: az első ilyen beavatkozást 1967-ben végezték, majd 25 évvel később Magyarországon is megtörtént az első sikeres szívtranszplantáció. Kiemelte: a Szívelégtelenségi és Szívtranszplantációs Intenzív Részleg kialakításával az elmúlt években annyi szívtranszplantációt végeztek a klinikán, mint az azt megelőző húsz évben együttvéve. Az eredmények pedig évről évre javulnak, ma már 90 százalékos a szívátültetések túlélési aránya – hangsúlyozta. Amennyiben a szívtranszplantáció nem végezhető el, akkor műszívet ültetnek be a betegbe – tette hozzá. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika az európai centrumok rangsorában a második, világviszonylatban pedig benne van az első tízben – emelte ki a rektor.

 Az egészség és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító, szeptember 30. és december 12. közötti, 12 alkalmas előadássorozatra – amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A kurzus szakmai vezetője Dr. Nagy Zoltán professor emeritus. A Szenior Akadémia következő alkalma október 28-án lesz, ahol Dr. Karádi István, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára „Kell-e csökkenteni a vérzsírok szintjét?” címmel tart előadást - írta a portál. (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

Legolvasottabb cikkeink