Tizenkét fővárosi intézmény kerül állami tulajdonba, ha elfogadják Tarlós előterjesztését.
Még idén decemberben állami kézben lesznek a fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények, ellenkező esetben az államnak konszolidálnia kell a fővárost. A kórházak teljes vagyona – ide értve olyan ingatlanokat is, mint nővérszállók, lakások, parkolók és raktárépületek – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tulajdonába kerül, több helyütt nem csak a fekvő- hanem a járóbeteg részlegekkel együtt. Hogy mindez megtörténjen, ahhoz a fővárosi közgyűlésnek el kell fogadnia szerdán Tarlós István előterjesztését.
Igaz, az anyagról először még az egészségpolitikai és szociális bizottság is határoz hétfői ülésén.
Várhatóan azonban nem ez a grémium lesz az, amely akadályokat gördít majd a főpolgármester javaslatának útjába, hiszen a fideszes többség itt sem fog szembe menni a városvezetés és a szaktárca közös akaratával.
Mint ismeretes, a korábbi elképzelések még a fővárosi kórházak holdingosítását célozták a tulajdonosi jogok megtartása mellett, azonban a projekt legfőbb szószólóját, Pesti Imrét az óta a Budapesti Kormányhivatal élére "száműzték" a némi döntési szabadságot adó egészségügyi főpolgármester-helyettesi posztjáról.
Míg a Pesti javaslatára kinevezett utód, Szentes Tamás elgondolásai szintén az intézmények összevonását szorgalmazták, erre vonatkozó előterjesztéseit rendre visszavonta, így azokról a közgyűlés sosem tárgyalhatott. Igaz, vannak olyan vélemények, amelyek szerint a korábban komoly egészségügyi vezetői pozícióra számító Pesti Imre áll amögött az elképzelés mögött, hogy a Budapesti Önkormányzati Szövetség kormánypárti polgármesterei igencsak szorgalmazzák, hogy a kórházakat a Budapesti Kormányhivatal felügyelje.
A Nefmi által összeállított Semmelweis Tervben már határozottan szerepelt a kórházak államosításának terve, s míg a megyei, nagyvárosi önkormányzatok ellenérzéssel fogadták az egészségügyi vezetés ez irányú elképzeléseit, Tarlós István főpolgármester elsőként Szócska Miklós tenyerébe csapott, és biztosította az államtitkárt arról, hogy a főváros szívesen adja állami gondoskodásba egészségügyi intézményeit.
Tarlós mostani előterjesztése azonban már nem annyira "nyájas" a Nefmivel szemben, mint amilyennek az eddig tűnt. A főpolgármester által jegyzett előterjesztés ugyanis többek között olyan kitételt is tartalmaz, amely szerint ha a jövő év első hónapjáig nem fejeződik be az államosítási folyamat, a központi költségvetésből kell konszolidációt kapnia a a fővárosnak, s semmiféle vagyonvesztést nem érheti Budapestet.
A Semmelweis Tervről szóló kormányhatározat egyébként, amely július 29-én lépett hatályba 6-9 hónapot adott a fővárosi intézmények államosításra, így eszerint akár márciusig is húzódhatott volna az államosítási procedúra.
További nehézségeket jelenthet a központi irányítás alá vételnél, hogy bár a koncepoció elkészült, egyelőre nincsen elfogadott önkormányzati törvény, s több, kétharmados jogszabályt – így az államháztartásról szólót – is módosítani kellene az állami gondoskodás alá vétel szabályszerűsége érdekében. Nincs kidolgozott koncepció arra vonatkozólag sem, hogy mi történik az átvételre kerülő kórházakhoz kapcsolódó uniós hitelekkel, amelyeket a jelenlegi fenntartó vett igénybe felújításra, bővítésekre, korszerűsítésekre.
Mint arról lapunkban már korábban is beszámoltunk, a munkacsoportok már eddig is ügyködtek az átszervezés előkészítésén, javaslat ezek megalakítására csak a mostani előterjesztésben szerepel.
A főpolgármester egyébként a jelenlegi kórházigazgatókat sem kíméli, hiszen amennyiben a közgyűlés támogatja a javaslatát, folyamatosan jelenteniük kell az eddig önálló döntési jogkörbe tartozó intézkedéseikről is, így minden pénzügyi- ingatlan és humánerőforrás-gazdálkodásban hozott határozatról, a vezetők kinevezéséről és leváltásáról, a beszerzésekről. A jelentéseket a tavasszal létrehozott Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GyEMSZI) kezelné.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!