• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Főváros: az államosítás miatt nincs kinevezés?

Regionális hírek Forrás: Weborvos Szerző:

Munkacsoport és bizottság már van a fővárosi átszervezés előkészítéséhez.

Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, június 22-i ülésén ismételten érvénytelennek akarta nyilváníttatni a Dél-pesti Kórház főigazgatói posztjára kiírt pályázatot. Pedig – ahogyan két hónappal korábban is – a pozícióra ismét többen pályázatak. Akkor a képviselők úgy döntöttek, hogy a július 6-i rendkívüli ülésen újra előveszik a kérdést, ám erre egyelőre úgy tűnik, mégsem kerül sor.

A Weborvos több jelenlegi és volt fővárosi intézményvezetőt is megkeresett a kérdéssel, hogy vajon mi lehet az oka a döntés folyamatos elodázásának. Többen úgy vélik, a háttérben a budapesti kórházak állami gondoskodás alá vétele lehet, míg mások szerint egyelőre a legnagyobb kormánypárt sem találta meg a legmegfelelőbb embert a posztra.

A fővárosi „gondnokság alá vételről" egyelőre nem sokat tudni, csupán annyit, hogy munkacsoportot és bizottságot már felállítottak az átszervezés előkészítésére. Bizonyára erre célzott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is a parlament egészségügyi bizottságának múlt heti ülésén, amikor azt mondta: „a budapesti kórházak állami tulajdonba vétele folyamatban van".

Míg az – immár kormányhatározattal programként elfogadott – Semmelweis Terv csak a fekvőbeteg-ellátók egységes irányításáról rendelkezik, addig a járóbeteg-intézeteket önkormányzati fenntartás alatt hagyná. Kérdés, mi lesz a sorsa azoknak a fővárosi tulajdonú intézményeknek, ahol együttműködik a rendelő és a kórház, s milyen összegeket emésztene fel a teljes struktúra átvétele avagy szétválasztása.

Kérdésként merül ez fel például az észak-budai régió esetében is, ahol a Semmelweis Egyetem (SE) a János Kórház egy részét integrálná a Városmajor utcai Ér- és Szívsebészeti Klinikához, ellenben nem tartana igényt a régió ambuláns ellátásának fenntartására. Havas Szófia az MSZP egészségpolitikusa azt is szeretné megtudni, hol találja meg a helyét az új struktúrában például a SE Kútvölgyi Klinikai Tömbjében működő, magántulajdonban lévő nőgyógyászati osztály, mert erre vonatkozóan a kormánynak semmiféle koncepciója nem ismeretes.

További kérdés az államosítást illetően, hogy mi történik az átvételre kerülő kórházakhoz kapcsolódó uniós hitelekkel, amelyeket a jelenlegi fenntartó vett igénybe felújításra, bővítésekre, korszerűsítésekre. Ezeket a hiteleket ugyanis az államháztartási törvény értelmében a fővárosnak kell visszafizetnie. Ebbe a körbe tartozik például a Bajcsy-Zsilinszky, az Uzsoki utcai vagy a Szent Imre Kórház is. Mint Havas Szófia megjegyezte: Budapest nem vállalhatja be csak az adósságot, miközben az állam átveszi azt az intézményrendszert, amelyet az elmúlt évtizedekben a fővárosiak adójából tartottak fent.

– Nem lehet túl sok gazdához rendelt intézményhálózattal egységes hozzáférést biztosítani az ellátottaknak – véli Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, aki ezért egyetért azzal, hogy a 12 – a Margit Kórház önállóvá válásával 13 – budapesti kórházat állami gondoskodás alá veszik. Különösen igaz ez akkor, ha tudjuk, hogy a hazai betegellátás közel 40 százaléka a fővárosban generálódik.

Mint lapunknak elmondta, a közfinanszírozott egészségügyet egységes rendezőelv szerint lehet csak megszervezni mind a beruházások, mind a betegirányítás és betegútszervezés tekintetében, hogy az adott régióban mindenki számára azonos minőségű ellátás váljon elérhetővé. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hatékony egészségügyi reform nem olcsó, a struktúra átszervezéséhez forrásokat is biztosítani kell – a teljes vertikumban.

- Az nagy pech, hogy éppen olyan időszakban kezdődik meg az átrendezés, amikor egész Európa még mindig a gazdasági válságtól retteg – mondta az EGVE elnöke, megjegyezve azt is, hogy Bécsben az utóbbi években szervezték át hasonló módon az osztrák főváros ellátórendszerét, s ott úgy tűnik, abszolút működőképes a modell.

A július 6-ra beharangozott rendkívüli közgyűlés egyelőre úgy tűnik, elmarad – a képviselők az Alstom-szerződésre várnak –, így tovább tolódik a döntés a Dél-pesti Kórház vezetői állásáról.