• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Genetika vagy életmód? Ezt kutatják Debrecenben

Regionális hírek Forrás: Weborvos

Van-e genetikai meghatázottsága a legnagyobb súlyú népbetegségteknek a magyar populációban?

A XXI. század elején a népegészségügyi kutatások és gyakorlat egyik legnagyobb kihívása a genomikai kutatások eredményeinek epidemiológiai validálása, azaz annak tudományos igazolása, hogy adott genomikai eltérés befolyásolja a betegségek előfordulási gyakoriságát és felelős, bizonyítékokon alapuló hasznosítása a lakosság egészségi állapotának javítása, a betegségek megelőzése érdekében.

Társadalmi elvárás, hogy a genomikai eredményekre épített, személyre szabott gyógyítás koncepciója mellett a veszélyeztetettség előrejelzése, az egészségfejlesztés igénye, a közösségek egészségének védelme is prioritásként jelenjen meg a genomikai kutatási eredmények hasznosítása során.

„A legnagyobb súlyú népbetegségek genetikai meghatározottsága a magyar populációban" projekt (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031) két kiemelt kutatási területet kapcsol össze: az élettudományi (orvostudományi), valamint a népegészségügyi kutatásokat, és mint interdiszciplináris kutatás járul hozzá a társadalmi és gazdasági változások által felvetett problémák feltárásához és megoldásához is - olvasható a Debreceni Egyetem közleményében.

A projekt keretében a szakemberek olyan kutatói hálózat létrehozását valósítják meg a Debreceni Egyetemen, mely a magyar lakosság egészségi állapotának meghatározásában kiemelt jelentőségű genomikai összefüggésrendszerek azonosításával, s azok gén-gén és gén-környezet szintű kölcsönhatásainak megismerésével foglalkozik.

A projekt egyes alprogramjait szervesen kapcsolja össze az a közös cél, hogy a kutatócsoportok feltárják és jellemezzék azokat a genetikai polimorfizmusokat, mutációkat, amelyek a szív- és érrendszeri, az anyagcsere és a daganatos betegségek, a reumatológiai kórképek és bizonyos gyakori bőrbetegségek, valamint az egészséget veszélyeztető magatartásformák (pl. dohányzás, alkoholizmus) kialakulásában és progressziójában meghatározóak lehetnek. Mint ismeretes, ezen betegségek a magyar populációban - ezen belül a roma populációban - a legjelentősebb halálozási- és betegségterhet jelentő népbetegségek.

A Debreceni Egyetemen folyó népegészségyi kutatások részeként a népegészségügyi genomikai vizsgálatok az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A Megelőző Orvostani Intézet a Public Health Genomics European Network tagjává vált. Ebben az intézetben működik az immár másodszor is támogatást nyert MTA Népegészségügyi Kutatócsoport, melynek munkatervébe a népegészségügyi genomikai kutatások szervesen beépültek. A közelmúltban az Intézet WHO Kollaborációs Központként történő beiktatásával a népegészségügyi genomikai kutatások számára is új távlatok nyíltak.

A kar Egészségtudományok Doktori Iskolájának akkreditált oktatói, témavezetői együttműködve a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola munkatársaival a projekt magas szintű irányítását biztosítják. Ez garanciát ad arra, hogy a népegészségügy legmodernebb irányzatainak eredményei megjelenjenek és hasznosuljanak a gyógyítás, ezen belül a rehabilitáció területén is. A vizsgálatok eredményeinek hasznosítása során nemcsak népegészségügyi haszon remélhető, hanem a lakosság egészségi állapotának kedvező befolyásolása révén az ország gazdasági versenyképességének javulása is.

A népegészségügyi teamek olyan külföldi partnerekkel társulnak, akik az európai tudományosság meghatározó súlyú szereplői, számos jelenleg futó FP7-es projekt szakmai koordinátorai. Ezért a projekt keretében együttműködő partnerek a projekt eredményeire épülő közös kutatási elképzeléseik megvalósítására további lehetőséget kaphatnak a Horizon 2020 keretprogramban is.

A projektben résztvevő kutatócsoportok korábbi együttműködése az IGEN-HUNGARIAN keretei között szervezett formát ölt, és a korábban elsősorban kétoldalú kapcsolatok nemzetközi beágyazottságú egyetemi kutatói hálózattá bővülnek.

A projekt azonosítója: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
A projekt címe: A legnagyobb súlyú népbetegségek genetikai meghatározottsága a magyar populációban (Identification of disease related Genes in the Hungarian Population; IGEN-HUNGARIAN)
Az elnyert támogatás összege: 895.000.000 Ft

Legolvasottabb cikkeink