Gyerekkori elhízás: kell-e fogyókúrára fogni a túlsúlyos gyerekeket?

Az otthoni tanulás és a testnevelésórák hiánya kedvez a túlsúly megjelenésének. Sok gyerek akár 7-10 kilogrammot is hízott az elmúlt hónapokban. Ki számít túlsúlyosnak? Kell-e fogyókúrára sarkallni egy gyereket? Illetve milyen vitaminokra van szüksége egy kisgyereknek? Ezekről a témákról is szó lesz a Semmelweis Egészség Napok március 25-i online programján - invitál az online rendezvényre az egyetem.

Hazánkban a lakosság egyharmada túlsúlyos, ami világviszonylatban is magasnak számít. Az elhízottak súlygyarapodása legtöbbször már gyermekkorban elkezdődik, a súlyos szövődmények azonban csak később jelentkeznek. Éppen ezért a felnőttkori elhízás megelőzését gyermekkorban kell elkezdeni – szögezi le dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. A professzor szerint a jelenlegi járványhelyzetben nem könnyű aktivitásra, mozgásra bírni egy gyermeket, hiszen az online tanulás során még több időt töltenek a számítógép – kikapcsolódásként pedig a televízió – előtt. Ezzel párhuzamosan unaloműzésként sokan mértéktelenül fogyasztanak cukros üdítőket, hizlaló nassolnivalókat, így akár a 7-10 kilogrammos testsúlygyarapodás sem egyedi eset néhány hónap leforgása alatt – mutat rá a professzor. Dr. Szabó András hozzáteszi: a növekedésben lévő gyerekeknél nem javasolt a klasszikus fogyókúra, ilyenkor a szülőnek arra kell odafigyelnie, hogy a további hízást megakadályozza, hiszen a növekedés során várhatóan a normális testarány magától is helyreáll.

Ugyanakkor az fontos, hogy a kóros étkezési szokásokat, a feleslegesen elfogyasztott kalóriákat csökkenteni tudja a család.

Dr. Szabó András egyetemi tanár a gyerekkori elhízás prevenciójáról szóló előadása mellett egy másik témával is várja az érdeklődőket a március 25-i Semmelweis Egészség Napokon „Szükségünk van-e vitaminokra? – Hiányállapotok megelőzése” címmel.

A professzor tudományos prezentációjában felidézi majd, hogy míg a szélsőségesen egyoldalú étkezés következtében régebben számos betegség alakult ki, például a tengerészeknél a C-vitamin hiány miatt a skorbut, vagy a sok hántolt, fehér rizst fogyasztó népeknél a B1 vitamin hiány miatt a beri-beri, addig napjaink változatos táplálkozási szokásai alapján a fejlett, gazdagabb országok lakóinak nem kellene vitaminhiánnyal számolniuk, ugyanakkor ez mégis előfordul.

A vízben oldódó vitaminok többsége a tápanyagokkal valóban bevihető a szervezetbe. A D-vitamint viszont a táplálékkal nem tudjuk pótolni, még ha kis mennyiségben ez meg is található például a tengeri lazacban vagy egyes erdei gombákban, ezekből nem lehet annyit fogyasztani, ami elegendő D-vitamint biztosítana a szervezetnek.

Főként a téli napfényhiányos hónapokban okoz ez problémát, ezért ennek pótlása mindenképp javasolt. Mely vitaminok szedésére van valóban szükségünk? Milyen dózisban kell ezeket alkalmazni? Illetve milyen szerepet tölt be a D-vitamin a vírusokkal szembeni ellenállóképességünkben? – ezekre a kérdésekre is választ ad dr. Szabó András egyetemi tanár előadása.

A március 25-i online rendezvényen többek között olyan további érdekes előadásokat is meghallgathatnak az előzetesen regisztrálók, mint például mi történik, ha egy diabeteszes gyermek „kinövi” a gyerekklinikát, mire kell figyelni a szülőknek, ha gyermekük májátültetésen esik át, hogyan gyógyít az éjszakai légzéstámogatás, vagy miért fontos már gyermekkorban is figyelni a test árulkodó jeleire. A konzultációs lehetőséggel egybekötött prezentációk mellett lesz csecsemőkori és gyermekkori mozgásfejlesztő torna és alapszintű újraélesztési bemutató is.

A részletes program és a regisztráció ide kattintva érhető el.