• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hogyan védjük egészségünk a szmogban?

Hírek 2018.12.28 Forrás: OrientPress Hírügynökség
Hogyan védjük egészségünk a szmogban?

Külön figyeljünk azokra, akik veszélyeztetett csoportokba tartoznak, különösen, ha egyedül élnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint a közlekedés, fűtés és egyéb emberi tevékenység következtében a levegőbe jutó apró részecskéknek nincs olyan alacsony koncentrációja, amely bizonyítottan nem káros az emberi egészségre. Főleg a fűtési időszakban számíthatunk arra, hogy ezen káros anyagok olyan súlyos légszennyezettséget idéznek elő, mint ami most is jellemzi országunkat. Van azonban lehetőségünk a kockázatok csökkentésére - írta az OrientPress.

• Vegyünk több folyadékot magunkhoz.

• Fogyasszunk friss zöldségeket, gyümölcsöket, C-vitamint, mivel ezek antioxidánsként képesek a szervezeten belül csökkenteni a káros hatásokat.

• Kerüljük a szellőztetést. Ha erre mégis sor kerül, akkor tegyük, amikor a legalacsonyabb a levegő szennyezettsége. (Ahol a közlekedés a fő szennyező, ott inkább a hajnali órákban, ahol pedig a fűtés, ott általában a kora délutáni órákban ajánlott kitárni az ablakokat rövid időre. Ugyanakkor ez nagyban függ a konkrét helyi körülményektől; ha például a szomszéd kéményéből épp délután 2 órakor dől a füst, akkor nyilvánvalóan ne ekkor szellőztessünk.)

• A szabadtéri sporttevékenység nem ajánlott, különösen az intenzív testmozgást igénylő gyakorlatok, bár megjegyzendő, hogy a testmozgás a vérkeringés javításával és az aerob folyamatok támogatásával hozzájárul a szennyezés okozta tünetek csökkentéséhez. Abban az esetben, ha mégis mozogni indulunk, ezt az előző pontban ajánlott órákban tegyük, és kerüljük a forgalmasabb útszakaszokat, inkább a kisebb mellékutcák és parkok felé vegyük az irányt.

• Ha van lehetőségünk rá, ne válasszuk a szilárd tüzelést.

• Ha nincs más lehetőségünk, mint a szilárd tüzelés, figyeljünk a tűz helyes megrakására és a megfelelő légellátásra. A tüzet soha nem alulról, hanem felülről kell meggyújtani, hogy az égés elegendő levegőhöz jusson a fokozatosan kialakuló huzat révén.

• A gumi, műanyag palack, kezelt fa, ruhanemű vagy bármilyen hulladék elégetését jogszabály szigorúan tiltja, ebből ugyanis halálos mérgek jutnak a levegőbe, többek között a lakásba is.

• Az avarégetés általában sem ajánlott (számos településen kimondottan tilos), azonban szmog idején semmiképp ne égessünk zöldhulladékot.

• Csökkentsük minimálisra az autóhasználatot, helyette a közösségi közlekedés igénybevétele ajánlott.

• Kerüljük a lakásban a hagyományos porszívó használatát. Helyette inkább használjunk robotporszívót, ez nem keveri fel a port, vagy nedves ruhával töröljük fel a padlót.

• Külön figyeljünk azokra, akik veszélyeztetett csoportokba tartoznak, különösen, ha egyedül élnek. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, asztmások, fiatalok és idősek, várandós nők, mozgásukban korlátozottak nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

• Tartós változás pedig akkor érhető el, ha minél többen követelik a döntéshozóktól a szükséges intézkedések meghozatalát. Már számos példa van arra (például Gödön és Zircen), hogy lakossági összefogással jelentősen sikerült javítani a levegő minőségét.