Idősgondozás: szakmai megállapodás a teendőkről

A Szociális Klaszter Egyesület és a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság harmadik alkalommal rendezte meg az „Egymást Értő Szakemberek" konferenciát, hogy interprofesszionális szemlélettel keresse az idősgondozás leghatékonyabb megoldásait az Idősek bántalmazásának Világnapja apropóján. A rendezvényen különböző szakmacsoportok osztották meg egymással jó gyakorlataikat, és vitatták meg az idősgondozás fő dimenzióin keresztül napjaink talán legerősebben kirekesztő állapotai, a demencia és az inkontinencia problémáit is.

A WHO becslése szerint a 65 éves és idősebb lakosság aránya 2050-re elérheti a 25%-ot. A fejlett országok közül az Európai Unió lakossága idősödik a leggyorsabban. Ezen belül a középeurópai régió országai – Szlovénia, Horvátország és Magyarország – nagyon hasonló kihívásokkal néznek szembe, noha abban jelentős különbségek vannak, hogy az időskort az egyes országok lakosai milyen egészségben és életminőségben élik meg. A WHO szerint a demenciával érintett emberek száma 2050-re világszerte elérheti a 135 milliót. Az is elmondható, hogy a várható élettartam növekedésével a hosszú távú ápolási és gondozási feladatok növekszenek: a fenntartható idősgondozás a XXI. század legfontosabb társadalmi kihívásává vált.

A konferencia előadói az egészségügy és szociális ellátórendszer, felsőoktatás és kutatás neves, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakemberei voltak. Előadásaikban, hozzászólásaikban hangsúlyozták, hogy a demencia és inkontinencia olyan állapotok, amelyek komplex megközelítést kívánnak. Az érintettek életminősége, emberi méltósága megkívánja az ágazatközi összefogásban megvalósuló beavatkozásokat, a hosszú távra tervezett stratégia mentén történő ellátás biztosítást - összegezte a tanácskozásról kiadott sajtóanyag.

A konferencia záró megbeszélésén az is elhangzott, Magyarország a WHO ICOPE keresztmetszetében nézve a szakmai irányelvek létrehozásában élen jár, így az irányelvekben leírt személyre szabott szolgáltatások megvalósítása a napi gyakorlatban lehet a soron következő feladat az integrált idősgondozás felé vezető úton.

Ennek elmozdítására a konferencia nemzetközi és magyarországi szakértői konszenzusos szándéknyilatkozat elfogadásával zárták le a munkát, amiben az alábbiakat rögzítették:

A demencia és inkontinencia olyan kihívást jelentő komplex élethelyzetek az érintettek, a családtagjaik és gondozóik számára, amelyeknek támogatása széleskörű társadalmi összefogással és szakpolitikai beavatkozással valósítható meg. Figyelemmel arra, hogy az inkontinenciával és/vagy demenciával élők száma és aránya növekvő tendenciát mutat, az alábbiak szükségesek:

1. A demenciával élő személyekre és családtagjaikra, gondozóikra irányuló stigmatizáció megszüntetése érdekében általános társadalmi szemléletformálás megvalósítása indokolt, amely során a következő tevékenységeket javasolják:
a. a társadalmi érzékenyítés, szakmaiságot tükröző és közérthető kommunikáció;
b. általános lakossági tájékoztatás, ismeretközlés;
c. az egészségértés, egészségtudatosság növelése, klinikai szakmai irányelvfejlesztés

2. Az inkontinenciával élő személyekre irányuló stigmatizáció megszüntetése érdekében szakmapolitikai intézkedések és további társadalmi szemléletformálás megvalósítása indokolt, amely során a következő tevékenységeket javasolják:
a. a kihirdetett szakmai irányelv napi gyakorlatba történő átültetése, különös tekintettel a korai tünetmentesítő kezelés megkezdésére;
b. az inkontinencia jobb felismerése és ellátása érdekében az alapellátásban dolgozók tudásának növelése, és szakmai kompetenciájának megteremtése;
c. egészségértés, egészségtudatosság növelése az érintetti és hozzátartozói körben

3. Közösségi megoldások kidolgozása, hálózatos stratégiai együttműködések megvalósítása szükséges
a. Ágazatok közötti együttműködések szükségesek, elsődlegesen a szociális és egészségügyi rendszerek kooperációja, az oktatásra is kiterjedően.
b. Globális, regionális, lokális erőforrások, valamint helyi közösségi kezdeményezések szinergikus támogatását kell megvalósítani.

4. Elengedhetetlen az érintettek bevonása a döntéshozatalba, amit a következők alapoznak meg:
a. adekvát szolgáltatásfejlesztésben meg kell valósuljon a személyközpontú ellátás
b. szükséges a problémában érintettek igen heterogén szükségleteinek alapos ismerete;
c. az emberi méltóság és alapvető állampolgári jogok érvényesülése a gondoskodásban.

5. A jelenlegi képzési programok minimális tudásanyagot tartalmaznak a demencia, inkontinencia okozta élethelyzetekkel-, és a komplex beavatkozási lehetőségekkel kapcsolatban. Ennek következtében az ellátórendszerek humán felkészültsége nem tesz lehetővé hatékony és átfogó beavatkozásokat. Ez indokolttá teszi, hogy
a. hangsúlyt kapjon a képzések során a gyakorlati ismeretek és módszerek átadása.
b. differenciáltabb legyen az alap és szakképzés, valamint a továbbképzések rendszere.

A Szociális Klaszter Egyesület mindezek megvalósulása érdekében vállalja, hogy
- szakmai rendezvényeket szervez
- konszenzusos javaslatait a jövőben is továbbítja a döntéshozók felé;
- részt vállal a társadalmi érzékenyítésben, lakossági fórumokat szervez

Az ellátórendszerben meg kell születnie a korai diagnózisnak, az ehhez szükséges feltételeket meg kell teremteni. Mindehhez szorosan kell kapcsolódnia a szociális ellátórendszernek, amely támogatást nyújt az életút tervezéshez és szükség szerinti mértékben végig kíséri azt.

Meggyőződésük, hogy egyetlen család sem maradhat szakmai támogatás nélkül, ezért a Szociális Klaszter Egyesület a jelenlévők egyetértésével és partneri támogatásával felajánlja támogató együttműködését a szakmapolitikai döntéshozók részére a javaslatok megvalósításában és az ehhez kapcsolódó szakmai és szakmaközi egyeztetésekben.