Ígéretes kutatási irányok a daganatok megismerésében

Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek: a projekt több mint két éve alatt az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel - adta hírül az ELTE.

2015 novemberében sikeresen befejeződött az „Ér- és nyirokhálózatok interdiszciplináris vizsgálata mezoteliómában" című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt (KTIA_AIK_12-1-2013-0041), melynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt. Az ELTE kutatócsoportját Czirok András egyetemi docens, az Országos Onkológiai Intézet kutatócsoportját Tóvári József osztályvezető, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatócsoportját Döme Balázs osztályvezető főorvos vezette.

A több mint 170 millió Ft-ból megvalósuló program során a kutatók olyan jelzőmolekulákat azonosítottak, melyek a tumor és a környező vérerek közti kommunikációért felelősek, illetve sejttenyészetben végzett kísérletek és számítógépes szimulációk segítségével javasoltak egy egyedülálló, sejtösszehúzódáson alapuló mechanizmust, mely segít megérteni a mezoteliómákra jellemző, a mellhártyák felszínén kialakuló daganatos „csomók" kialakulását. Az utóbbi megfigyelés – amennyiben további kísérletek is megerősítik – új daganatellenes kezelések lehetőségét is nyújtja.

A kutatók egy új, célzott daganatellenes hatóanyag mezoteliómasejtek mozgását és osztódását befolyásoló hatását, illetve annak molekuláris hátterét is feltérképezték. A konzorcium több, a keringésben (fibrinogén, fibulin-3, activin-A), illetve szöveti szinten (Ki-67) mérhető biomarkert azonosított, melyek segíthetnek a mezoteliómában szenvedő betegek prognózisának és ideális kezelési stratégiájának meghatározásában.

A hazai kutatók nemzetközi partnerintézményekkel együttműködésben tett kiemelkedően fontos eredménye volt továbbá egy új tumor-szuppresszor gén, az ún. integrin-alfa7 azonosítása mezoteliómában, illetve a fibroblaszt növekedési faktor, mint terápiás célpont leírása e rendkívül rosszindulatú daganattípusban. A vizsgálók fenti eredményeiket a szakma legrangosabb nemzetközi tudományos folyóirataiban (Br J Cancer, J Pathology, Scientific Reports) publikálták.

A támogatás eredményeként bővült a három intézmény kutatási infrastruktúrája is: az ELTE Biológiai Fizika Tanszék automatizált mikroszkópos laboratóriuma, az Onkológiai Intézet kisállat-vizsgálati lehetőségei, valamint a Korányi Intézet kísérletes daganatkutatási potenciálja. A támogatás a három intézményben összesen hét fiatal kutatói állást teremtett és hat fiatal doktorandusz kutató pályakezdését támogatta, hét fiatal kutató a PhD, egy résztvevő pedig az MTA doktora címet szerezte meg a pályázat segítségével. A projekt által támogatott előzetes adatokra épülve a konzorcium kutatói számos, a projekttel összefüggő hazai és nemzetközi pályázatot nyújtottak be.

(ELTE fotó: Kísérletállatban növő mellkasi mezotelióma csomók (piros) és a környezetükben lévő vérerek (zöld).)