• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Ilyen a pécsi Koronavírus Ellátó Központ intenzív osztálya

Regionális hírek 2020.05.08 Forrás: Pécsi Tudományegyetem
Ilyen a pécsi Koronavírus Ellátó Központ intenzív osztálya

Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetből 22 orvos azonnal, külön kérés nélkül vállalta a munkát a KEK-ben.

Egy hétvége alatt megírták azt az anyagot, melyben lefektették az egység pontos paramétereit, feltételeit és minden szabályozást. Helyszínként egy, a volt Baranya Megyei Kórházon belül eső, éppen nem használt épület et jelöltek ki, ahol 5 évvel ezelőtt működött utoljára Intenzív Osztály. Így lett a „C” épület 4. emelete a Koronavírus Ellátó Központ (KEK) Intenzív Osztálya (ITO), mely a PTE Operatív Stábjának támogatásával napok alatt elkészült. Dr. Kiss Tamással, a KEK Intenzív Osztályának vezetőjével és helyettesével, Dr. Jáksó Krisztiánnal beszélgetett az egyetemi újság stábja.

Kik kerülnek a Koronavírus Ellátó Központ Intenzív Osztályára?

Ha valaki vagy igazoltan fertőzött vagy a fertőzöttségnek gyanúja felmerül és légzési/keringési elégtelensége van, intenzív terápiára szorul. A betegeink nagy része nem lett igazoltan pozitív a COVID-19-re, de ahhoz hasonló tünetekkel rendelkezett és intenzív ellátásra szorult. Két negatív mintavétel után a Klinikai Központ más egységébe szállítjuk át a betegeket. Ezt a helyet azért kellett létrehozni, hogy az igazoltan és a feltételezetten pozitív betegeket is kezeljük.

Hány gyógyult volt eddig?

Szerencsére relatíve kevés beteg fordult meg nálunk, mindenkit elláttunk, és vannak gyógyultjaink is.

Pár nap alatt kellett felhúzni ezt az egész egységet. Mennyire lehetett szakembereket, kollégákat találni egy ilyen típusú kihíváshoz?

Dr. Kiss Tamás: Az egyetem vezetése minden erőt mozgósított azért, hogy rendelkezésre álljanak azok a feltételek, amikkel el lehet indulni egy osztály létrehozásánál. Az engedélyeztetéstől kezdve a kezdeti műszerbeszerzésen át a falak felhúzásáig minden nagyon flottul ment.

Dr. Jáksó Krisztián: Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetből 22 orvos azonnal, külön kérés nélkül vállalta a munkát a KEK-ben. Mindketten büszkék vagyunk erre, és ők azóta is felváltva dolgoznak a pozitív betegekért.

Mennyire lehet felkészülni arra, hogy bármelyik pillanatban sok-sok beteg érkezhet?

Dr. Kiss Tamás: Azok a külföldön dolgozó kollégáink, akikkel tartjuk a kapcsolatot – elsősorban Angliából – azt mondják, hogy addig, míg benne nem vagy, nem tudod elképzelni, hogy ez milyen. Csakhogy egy példát említsek: a briteknél eddig az volt az alapvető, hogy egy betegre egy nővér felügyel, azóta egy nővérre akár hat páciens jut. Ők eddig el sem tudták képzelni, hogy ilyen helyzet előállhat. Magyarországon sem lehet tudni, meddig eszkalálódik a helyzet. Igyekszünk fölkészülni.

Egyelőre azt kell mondjam – bár relatíve kevés a beteg -, hogy az osztály jól vizsgázott.  Bizonyíték erre az is, egyetlen dolgozónk sem betegedett meg, pedig igazoltan COVID-19 fertőzöttekkel dolgoztak az intenzív osztályon.

Miért pont 3 órát lehet bent tölteni a vörös zónában?

Dr. Jáksó Krisztián: Azért ennyiben maximáltuk, mert pszichésen, fizikailag ez még elviselhető. A maszkon keresztül nehezebben jön a levegő, ez három óra után hatványozódhat, sőt, alkattól és tüdőfunkciótól függően rosszabb is lehet. Naponta többször három órát a védőfelszerelésben dolgozni nem játék. Büszkék vagyunk arra, hogy a kollégáink jól bírják. Úgy bent lenni a vörös zónában, hogy tudjuk, az adott beteg potenciálisan fertőz,  más, mint amikor mondjuk a Szimulációs Oktatási Központban gyakoroljuk ezt a helyzetet.

Jól vizsgázott a rendszer, mert nem volt még komoly véletlenszerű hiba – bárki rosszul lehet, kaphat asztmás rohamot, vagy automatikusan megvakarhatja az orrát, ösztönösen igazgathatná a szemüvegét stb.…

Dr. Kiss Tamás: A nemzetközi ajánlások általában maximum 4 órát javasolnak. Mi az osztály időbeosztásához is alkalmazkodva szabtuk meg a 3 órás limitet, szem előtt tartva, hogy a védőfelszerelést viselve is gyors és helyes döntéseket kell hoznunk. Továbbiak és fotógaléria a teljes beszámolóban

Legolvasottabb cikkeink