Intézményátadás: Zala megye is megszavazta

A jelenlévő képviselők többségi igen szavazatával, a szocialista és a jobbikos képviselők elutasítása mellett döntött pénteken a Zala Megyei Önkormányzat arról, hogy átadja az államnak a kezelésében lévő ingatlanvagyont és a felhalmozott adósságot. Manninger Jenő, a közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) a kormánnyal aláírt szándéknyilatkozatot tárgyaló előterjesztés kapcsán azt mondta: az a cél, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Zala megye ugyan nincs rossz helyzetben, de az elmúlt nyolc év "pénzkivonó politikája" miatt egyes megyékben csak kincstári segítséggel tudnak bért fizetni.

Úgy vélekedett, hogy a kormány elképzelése az egységes vagyonkezelésről és konszolidációról vitákat válthat ki, de sok előnnyel jár, például az adósságok átvállalásával vagy az egészségügyi ellátórendszer egy fenntartóhoz történő átalakításával. Arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok megszüntették a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadóból történő támogatását, megnyirbálták az illetékbevételeket, csökkentették a normatívákat, s ekkora nagyságrendű pénzelvonást már nem lehet gazdasági átrendezésekkel kezelni.

Hangsúlyozta, hogy az intézményekben dolgozók bérét és a működést nem fenyegeti veszély, a foglalkoztatottak döntő többsége észre sem fogja venni a változásokat. A megyék intézményfenntartó szerepe valóban megszűnik, de erősödik a térségfejlesztési feladata - mutatott rá.

A szocialista képviselők irodalmi idézeteket citálva emeltek szót a vagyonátadás ellen. Góra Balázs frakcióvezető szerint az önkormányzatiság végét jelenti a döntés, amellyel a kormány "lesöpri a megyei közgyűlések padlását", elveszi azt, amiért húsz éven át küzdöttek, az önálló vagyont. A megye tíz milliárd forintnál többre becsült intézményi vagyonának eladását vetítette előre, mert szerinte másképp a kormány nem tudja finanszírozni a működést. Sérelmezte, hogy a kormány széles körű egyeztetést ígért az aláírt dokumentumban, de erre csak október 13-ig adott időt.

Veér Miklós (MSZP) a döntéshozatali mechanizmust kritizálta, mondván, hogy egy már aláírt megállapodásról vitáznak. Szerinte gondolkodó emberekre van szüksége az országnak, "nem bólogatójánosokra".

Péntek László, a Jobbik frakcióvezetője úgy fogalmazott: a Jobbik támogatja az európai szintű, hatékony önkormányzatokat, az erős megyéket, de a vagyonátadással szerinte nagyban sérül az önkormányzatiság. "Az jár jól, aki szórta ki a pénzt, és ezt most felelősségre vonás nélkül kompenzálja az állam" - közölte. "Vagyonfelélésnek és lenyúlásnak" tartja ezt a folyamatot, hasonlóan a nyugdíjpénztári vagyon elvonásához. Megítélése szerint mindez egy olyan országban történik, "ahol személyre szabottan lehet módosítani az alkotmányt", szűkítették a pénzügyek átláthatóságát és megszűnik az önkormányzatiság.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) képviselő szerint a gazdasági válságból történő kilábalást segíti a folyamat, ami fájdalmakkal jár és kritikával lehet illetni, de a jobbító szándékot nem szabad kétségbe vonni. Pácsonyi Imre (Fidesz) azt hangoztatta, hogy a közszolgáltatások színvonalának és fejlesztésének lehetőségét is kínálja a vagyonátadás.

A szavazáskor a Zala Megyei Közgyűlés 15 képviselőjéből 12 volt jelen, közülük nyolc szavazta meg négy ellenében a vagyon- és adósságátadásról szóló előterjesztést. A közgyűlési elnök korábbi közlése szerint Zalában 22 intézményt és mintegy 3.300 dolgozót érint az átadás.