A projekt során kisszériás kísérleti vakcinagyártás folyik majd az üzemben, a tervezett nemzeti oltóanyaggyár alapjaként.
A világjárványok és a kórházi fertőzések megelőzésére is egyedülálló megoldást hozhat a debreceni Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK). A debreceni az ország egyetlen egészségipari FIEK programja. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora (képünkön) előadásában kitért arra, hogy az egyetem, a Richter Nyrt. és a Fluart Kft. közös kutatási programja keretében létrehozzák Közép-Európa első, úgynevezett sejtvonalalapú biotechnológiai oltóanyaggyártó kísérleti üzemét - tudósított az egyetem honlapja.
A négy évig tartó projekt során kisszériás kísérleti vakcinagyártás folyik majd az üzemben, ami a folyamatos klinikai vizsgálatokat követő törzskönyvezés után megalapozhatja a tervezett nemzeti oltóanyaggyár építését Debrecenben - fűzte hozzá.
Megjegyezte, hogy ezzel Magyarországon állíthatják majd elő többek között az influenza elleni vakcinákat. Mégpedig olyan vakcinákat, amelyek többféle influenza vírus ellen biztosítanak védelmet, akár tíz éven keresztül - magyarázta a biológiai eredetű vakcinák előnyét Szilvássy Zoltán. - Az ilyen típusú vakcinák amolyan "gyorshadtestként" hatékonyan vethetők majd be az összetett kórházi fertőzésekkel szemben is.
Az oltóanyag biotechnológiai félüzem (kísérleti üzem) az egyetemi ipari parkban épül fel, s jó példája lesz annak, hogy Debrecenben kialakult "az egyetem és a gyógyszeripar munkakultúrája" - mondta a rektor.
- Ahol félüzem van, és nem sikertelen, hanem forgalomba hozható, biológiailag működő, hatóságilag elfogadott vakcinákat gyárt, ott lesz sorozatgyártás is, vagyis létrejöhet a nemzeti oltóanyaggyár – vázolta a jövőt Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán kancellár hozzátette: a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot nyolcmilliárd forintból hozzák létre, amelyhez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében csaknem hatmilliárd forint pályázati forrást nyertek el. Ennek egyik elemeként valósul meg az oltóanyag-gyártó kísérleti üzem 2018 végére, a kisszériás vakcinagyártás pedig a tervek szerint 2019-ben indul, s alapja lehet a leendő nemzeti vakcinagyárnak - fűzte hozzá.
A kancellár a tanácskozáson megemlítette, hogy a Debreceni Egyetem versenyképes, önálló bevételei évről-évre növekednek. Az egyetem mérlegfőösszege 2016-ban 123 milliárd forint volt – tette hozzá.
A FIEK projektnyitó konferencián Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezetője a Bioszimiláris fehérje termelési technológia a debreceni biotechnológiai üzembe történő transzferének folyamata címmel, Tőzsér József egyetemi tanár az Ipari partnerekkel harmonizált egyetemi kutatások címmel, Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára Előnyben a jövő – klaszter együttműködési gyors pálya címmel tartott előadást.
Mint elhangzott: a Debreceni Egyetem nem csupán oktatási és kutatási intézmény, hanem gazdaságfejlesztő erő. Az intézmény klaszterek formájában számos gazdasági vállalkozással működik együtt, 30 cégben van részesedése, közülük 11-ben többségi tulajdona. Szilvássy Zoltán elmondta azt is: a tudás gyorsabb gyakorlati hasznosulása érdekében a gazdaság szereplőivel kialakított -az ágazat számára még újnak számító - rendkívül szoros együttműködésükkel 5-6 évvel megelőzték az ilyen irányú kormányzati intézkedéseket.
A konferencia végén a Debreceni Egyetem Emlékérme kitüntetést adta át Szilvássy Zoltán rektor Gergely Judith professor emeritának, aki február 27-én volt 90 éves, és 1954 óta dolgozik, kutat az egyetemen.