• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Jelnyelvet tanulnak a medikusok Szegeden

Regionális hírek Forrás: Közelkép Hírügynökség

Az orvostanhallgatók fontosnak érzik, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni a siketekkel.

A 2009. évi CXXV. törvény értelmében a felsőoktatásban tanuló diákok szemeszterenként 60 órát tanulhatnak térítésmentesen jelnyelvet. 2011 októberétől kezdve a SINOSZ együttműködésével 15 orvostanhallgató számára A1 szintű jelnyelvi tanfolyam indult a SZTE Általános Orvostudományi Karán, amely végén a hallgatók tanúsítványt szerezhetnek - idézte a Sinosz.hu-n megjelent cikket a Közelkép Hírügynökség.

A cikkből kiderül - a diákokat Hangya Dóra, a SINOSZ Csongrád megyei titkára kereste fel -, hogy a hallgatók élvezik az órákat, mivel azok hozzájárulnak ahhoz, hogy szakmai ismereteik jelnyelvi tudással párosuljanak. Azért érzik szükségesnek a jelnyelv ismeretét, mert úgy vélik, az egészségügyben dolgozók számára különösen fontos, hogy kommunikálni tudjanak a hallássérült és siket páciensekkel. „Szerintem nagyon fontos, hogy orvosként ismerjem a jelnyelvet és tudjak megfelelően kommunikálni a siketekkel. Véleményem szerint számos orvos ezt nem tudja, ezért sok esetben rosszul kezelik a szituációt. Hangosan beszélnek, szinte már kiabálnak a hallássérültekkel" – mondta egyikük.

A SINOSZ magyarországi munkájának sikeréhez nagyban hozzájárul az Országgyűlés által 2009-ben elfogadott törvény, amely a hallássértültek és siketvak emberek nyelvi jogainak rögzítését és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést hivatott biztosítani. A törvény 2011. január 1-jével lépett hatályba, de a bilingvális és auditív-verbális oktatási módszerekre, a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek elsajátítására, valamint hallássérült gyermekek oktatására vonatkozó paragrafusok 2017. szeptember 1-jével lépnek csak életbe. A törvény értelmében az állam térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást biztosít azok számára, akik megfelelnek a törvényben leírt követelményeknek.