Jubileumi kiállítás a 180 éves klinikáról

Schoepf-Merei Ágost 1839. augusztus 15-én alakította meg a Szegény-gyermek Kórház Egyesületet, és ugyanebben az évben nyitották meg közadakozásból összegyűjtött pénzből a Pesti Szegény-gyermek Kórházat, amelyben „az országnak bármely vidékéről és valláskülönbség nélkül kisdedek ingyen gyógyíttassanak és egyúttal az újonc orvosok a gyógyászatnak ezen ágában ottan kiképeztessenek”.  A betegellátás és oktatás mellett a kutatás is, vagyis az egyetemre jellemző teljes hármas egység jelen volt a kezdetektől, Schoepf-Merei tudományos cikkeiből számos dolog mai napig érvényes – emelte ki Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

Kitért arra is, hogy eddigi 180 éve alatt 10 igazgatója volt a klinikának, ez pedig mutat egyfajta stabilitást, ami szükséges volt ahhoz, hogy a klinika ilyen eredményeket érjen el és értéket teremtsen. Megköszönte a kiállítás létrehozását Cseh Évának, a klinika könyvtárosának, valamint Dr. Tulassay Tivadar rector emeritusnak, a klinika előző igazgatójának.

Dr. Tulassay Tivadar elmondta: az egyes tárlókban nagy személyiségekhez, eseményekhez, klinikai feladatokhoz kapcsolódó relikviákat állítottak ki. Az első nagy vitrin főhajtás Schoepf-Merei előtt, aki a Paviai Egyetemen szerzett diplomát, ahol marasztalták is, hiszen hat nyelven perfektül beszélt, de ő mégis azt mondta a disszertációja megvédésekor, hogy „engem hazahív Pannónia”. Kétéves bécsi továbbképzést követően 1834-ben hazatért Pestre, ahol saját vagyonát tette fel víziójára, hogy a gyerekeken segítsen; kórháza 1836-ban nyitotta meg kapuit a jelenlegi Dohány utcai zsinagóga helyén. 1839-ben alakította ki a már említett Ötpacsirta utcában a mai klinika elődjét, ahol 12 ágyon kezdték el a gyógyítást. Schoepf-Merei létrehozta azt, amire egy 180 éves jövőkép épült – érzékeltette Dr. Tulassay Tivadar, hozzátéve, hogy a német anyanyelvű szakember magyarságát hangsúlyozva vette fel a Merei nevet, Kossuth Lajos főorvosaként pedig a szabadságharcban is részt vett. Az ortopéd orvosok és a gyermekorvosok is alapítójuknak tekintik – tette hozzá.

A második tárló a Bókay-dinasztia életébe ad betekintést, egy kisebb vitrin pedig azt is bemutatja, hogyan vezették be a klinikán nagyon korán például az intubációt, ami az ifjabb Bókay János nevéhez kötődött.

Külön vitrin emlékezik két rendkívüli egyéniségre, Heim Pálra és Kerpel-Fronius Ödönre, akiket összeköt Schoepf-Mereivel a „hazahív Pannónia” gondolata – mondta Dr. Tulassay Tivadar. Heim Pál – akit a 20. század egyik legnagyobb gyermekorvosának nevezett a rector emeritus – az akkori statikus, morfológiai leírásból dolgozó gyermekgyógyászatot egy paradigmaváltással funkcionális gyermekgyógyászattá kezdte fejleszteni. Ő hívta a klinikára Kerpel-Fronius Ödönt, aki itt vált a gyermekgyógyászat és a gyermekkórélettan kiváló tudósává – tette hozzá.

Az április végéig megtekinthető kiállítás emellett tankönyveket is bemutat, valamint fotókon kíséri végig a klinika infrastrukturális fejlesztéseit. A Semmelweis Egyetem honlapjának teljes beszámolója itt olvasható

(Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)