Kérdések a betegágy mellől, válaszok a tudománytól

Csökkenthető az antibiotikum-használat, a kórházi bentfekvés ideje és az ellátás költsége, míg a gyógyulás hatékonyabbá válik a transzlációs medicinára épülő új modell alkalmazásával, amelyet dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának június 15-ével kinevezett mb. igazgatója dolgozott ki még korábban az Európai Akadémia keretében. A Semmelweis Egyetem célja a modell megvalósítása, ennek érdekében jött létre a központ.

„Közleményünkben több oldalról is bizonyítottuk, hogy a tudományos aktivitás egészségügyi ellátásba történő beépítése nélkülözhetetlen a jó minőségű és költséghatékony betegellátáshoz” – hangsúlyozta dr. Hegyi Péter az egyetemi portálnak nyilatkozva. A modellt dr. Hegyi Péter vezetésével már 2016 január óta alkalmazták tesztjelleggel a Pécsi Tudományegyetemen, majd mikor 2018-ban az Európai Akadémia tagjai közé választották, megkezdődött ez alapján egy nemzetközi szintű egységes módszertan kidolgozása.

„Évente 1,4 millió tudományos közlemény jelenik meg világszerte, de ennek a tudáshalmaznak csak kis része hasznosul a betegágy mellett. Ez szerepet játszik abban, hogy az Európai Bizottsághoz tartozó Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint 5-ből három 75 éven aluli halála megelőzhető lenne hatékonyabb prevencióval és ellátással” – mutat rá az alapproblémára az igazgató. Úgy véli, mára a kutatók és a gyakorló orvosok által használt nyelvezet annyira eltérő, hogy ez is nehezíti a tudás visszaforgatását a betegellátásba. A transzlációs medicina körforgásának lényege, hogy a kérdéseket a betegágy mellett fogalmazzuk meg, ezt kövesse a tudományos aktivitás, majd a felhalmozott tudást, megfelelő kommunikációval kell visszaforgatni a betegellátásba – fogalmazott dr. Hegyi Péter. Hozzátette: a kommunikáció része a betegek oktatása – annak megértetése például, hogy miért fontos az adott gyógyszer bevétele – éppúgy, mint az, hogy az információk befogadható módon eljussanak a gyakorló orvosokhoz vagy éppen a döntéshozókhoz.

Az ezzel kapcsolatban az Európai Akadémia felkérésére készült egységes módszertant 2020-ban publikálták munkatársaival a Journal of Clinical Medicine-ben, most pedig a modell alkalmazásával kapcsolatos, Pécsett összegyűlt tapasztalatokról jelent meg cikk a Nature Medicine-ben, amelynek szintén dr. Hegyi Péter a levelező szerzője (Accelerating the translational medicine cycle: the Academia Europaea pilot).

A modell keretében a betegek ellátásában résztvevő személyzet kiegészült betegkoordinátorral, PhD-hallgatóval és adatmenedzserrel. Ez a csapat minden esetben megbizonyosodik arról, hogy a betegnél minden elérhető, evidencián alapuló eljárást alkalmaznak, valamint ha szükséges és elérhető bekerül klinikai vizsgálatokba. Folyamatos az adatok, eredmények monitorozása is, a diagnosztikus és kezelési útvonalak szervezése. Mint arról dr. Hegyi Péter beszámolt, modelljüket az akut hasnyálmirigybetegségben szenvedő páciensek körében alkalmazták, akik esetében felére sikerült csökkenteni az antibiotikum-használatot, kevesebb lett a kórházban töltött napok száma, nőtt az ellátás hatékonysága. A modell tesztelésébe korábban bekapcsolódott már a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet és a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház is.

Dr. Hegyi Péter hangsúlyozta: ahhoz, hogy a transzlációs medicina megfelelő körforgása megvalósuljon, kiemelten fontos az szükséges tudást beépíteni az orvosképzésbe, ezért a modellnek szerves részét képezi az orvos és kutatóképzés hibrid rendszere. Ennek keretében a Semmelweis Egyetemen szeptembertől 85 olyan fiatal vesz részt a transzlációs medicina képzési programban, akik egyszerre végzik majd a PhD és a szakorvosképzést.

Ezen kívül az egyetem célja a modell átfogó alkalmazása, ennek érdekében jött létre a közelmúltban a Transzlációs Medicina Központ dr. Hegyi Péter vezetésével - írta a portál.

(Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)