Kórházi fertőzések: végre egy jó példa!

Míg az egyre terjedő, sok esetben halálos áldozatokat követelő kórházi fertőzéseket másfél éve még „súlyos egészségügyi vészhelyzetnek" tekintették a magyar járványügyi szakemberek, addig ma hivatalosan szinte szó sem esik róluk. Pedig egyes becslések szerint a fekvőbetegek közül évente akár 100 ezret is érinthetnek ezek a fertőzések, és többen halnak ezekbe bele, mint a közúti balesetekbe. A napokban megjelent hvg.hu cikke szerint bár a nyilvánosságra nem kerülnek adatok, az éves kórházi jelentések gyűjtése, elemzése nem szűnt meg, csak „belső használatra" jelzéssel kerül a kórházi vezetők elé.

Az összegyűjtött adatokból, ha nem is országos szintű, de egy kórházra vetített elemzést a napokban közzétett az Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Vélhetően azért, mert a gyulai Pándy Kálmán Kórházban az országos tendenciákkal ellentétben 2011. és 2013. között nem nőtt, igaz, jelentősen nem is csökkent az egyik legveszélyesebb főleg kórházban terjedő baktérium, a Clostridium difficile által okozott fertőzések száma. Ezt a pozitív eredményt a szigorú higiénés rendszabályoknak, illetve a fertőzöttek tudatos elkülönítésének köszönheti az intézmény.

A kórház tapasztalatait megosztó jelentés szerint a magas fertőzések visszaszorítására ők is megkapták a központból a szakmailag kidolgozott módszertani leveleket, de azok nem tudtak mindenben segíteni, mivel nem vették figyelembe az intézmények, többek között a gyulai kórház infrastrukturális lehetőségeit. Sok osztályon a javasolt elkülönítés ugyanis kivitelezhetetlen volt. Végül valamennyi fertőzöttet egy osztályra, az infektológiára helyeztek, ahol a körülmények adottak voltak az izolációhoz, a fertőtlenítéshez és a kezeléshez.

Ezen kívül a kórház hangsúlyt fektetett a felvilágosításra: a pácienseknek és hozzátartozóiknak megmutatták a helyes kézmosást. Egyszer használatos védőfelszerelést biztosítottak a látogatóknak, és az egészségügyi személyzetnek és egyszer használatos evőeszközöket kaptak a fertőzöttek. Különös gondossággal jártak el a szennyessel, az egészségügyi eszközökkel, valamint döntés született arról, hogy az antibiotikumokat racionálisabban és megfontoltabb mennyiségében használják.

A gyulai megyei kórház beszámolója szerint az intézkedéseknek meglett az eredménye. 2011-ben 103 Clostridium difficile által fertőzött beteget regisztráltak a kórházban, amely akkor az OEK adatai alapján jóval az országos átlag (26,1 eset/intézmény) felett volt. 2012-ben, amikor már bevezették a szigorú szabályokat 95 új eset fordult elő a kórházban, míg országosan emelkedtek a számok. Sőt, a 2012-ben mért gyakorisági mutatók alacsonyabbak voltak az országos átlagnál.

Egy évvel később nemcsak Magyarországon, de Európában is tovább fokozódott a Clostridium difficile előfordulása. 2013-ban Gyulán azonban továbbra sem romlott a helyzet, igaz, ismét 103 volt a fertőzöttek száma, de a legtöbb mutató szerint az országban egyedül a gyulai kórház régiójában javult egy kicsit a kép.

A kórházi fertőzések egyre nagyobb problémát jelentenek az egész világon. A fejlődő országokban a felnőtt lakosságot érintő egyik legnagyobb probléma a Clostridium difficile okozta igen makacs fertőzés. Az Egyesült Államokban évente több mint 3 millió ember betegszik meg kórházakban, és például 2000-ben 1,1 milliárd dollárt költöttek a baktérium okozta betegségek és szövődmények gyógyítására. A legveszélyeztetettebbek a 65 év felettiek.

A probléma kialakulásáért elsősorban az antibiotikumok túlzott használata okolható. Az antibiotikus kezelés következtében a normál flóra egyensúlya a bélrendszerben felborul, lazul a kolonizációs rezisztencia, ezáltal utat nyitva a Clostridium difficile baktérium elszaporodásának. A kórokozó által termelt toxinok felelősek a tünetek kialakulásáért és a megbetegedések gyakran halálosak.

A kezelést tekintve szűkek a lehetőségek, ezért is fontos és kap egyre nagyobb hangsúlyt a megelőzés, ezen belül az infekciókontroll. Mivel a kórházakban elsősorban kézzel, főleg az egészségügyi dolgozók kezével terjed a baktérium, ezért a legfontosabb szabály a kézmosás, a kéz fertőtlenítése. A szakemberek a kézhigiénén kívül az izolációt, és a meggondoltabb antibiotikum-felhasználást is fontosnak tartják. (Illusztráció: OEK)