• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Közelebb az allergia oki kezeléséhez

Regionális hírek Forrás: Semmelweis Egyetem

Az allergiás betegségek kialakulásának egy alapvető immunológia mechanizmusát írta le a magyar kutató.

Az allergiás betegségek kialakulásának egy alapvető immunológia mechanizmusát írta le Dr. Komlósi Zsolt, a Pulmonológiai Klinika adjunktusa. A svájci együttműködéssel folytatott kutatás eredményeit a szakma egyik vezető lapjában, a Journal of Allergy and Clinical Immunologyban publikálta a közelmúltban. A közleménynek egyaránt ő az első, valamint a levelező szerzője - adta hírül az intézmény honlapja.

Dr. Komlósi Zsolt az Európai Tüdőgyógyász Társaság egyéves ösztöndíjával ment ki először a svájci Davosba 2010-ben, az ottani asztmakutatással foglalkozó intézetbe (SIAF), mellyel a mai napig is együttműködik. Itt kezdett foglalkozni az allergiás asztma betegség immunológiai alapjaival. Mivel az allergia egyik alapvető mechanizmusa az immunreguláció hiánya, ezért rendkívül fontos a betegség megértése szempontjából ezen immunológiai folyamat minden építőkockáját megismerni.

A 2010-ben indult munkájuk középpontjában a később innate limfoid sejteknek elnevezett sejtek kutatása állt, melyek kis számban fordulnak elő az emberi szervezetben, a keringő vérben és a nyirokszervekben, és sokáig ismeretlenek voltak a kutatók előtt. Dr. Komlósi Zsolt és munkatársai alapkutatásuk során elsőként foglalkoztak az innate limfoid sejtek és a B-sejtek kölcsönhatásának vizsgálatával, és in vitro megfigyelték, hogy a hármas típusú innate limfoid sejtek támogatják a B-sejtek túlélését és szaporodását. Azt találták, hogy ezek az innate limfoid sejtek segítik a tranzicionális, regulációs B-sejtek kialakulását a szervezetben, melyeknek fontos szerepük van a megfelelő immunreguláció biztosításában.

A folyamat in vivo jelentőségét betegségmodellek segítségével is bizonyították. Allergiás betegek nyirokszerveiben és allergiás asztmás betegek keringő vérében kevesebb a hármas típusú innate limfoid sejt, és ezzel párhuzamosan kevesebb regulációs B-sejt van, vagyis az in vitro megfigyelt jelenség az élő szervezetben is megvalósul. „Allergiában a regulációs B-sejtek szerepe eddig kevéssé volt ismert. Mi ennek a sejtféleségnek az eredetét kíséreltük meg feltárni, és azt találtuk, hogy egy újonnan felfedezett sejttípus, a hármas típusú innate limfoid sejt segíti ezen sejtek kifejlődését az élő szervezetben. Ez a regulációs B-sejt–indukciós mechanizmus nem működik megfelelően allergiás betegségekben, például allergiás asztmában" – összegezte az eredményeket a kutató.

Az alapvető immunológiai mechanizmus leírásának jelentőségét aláhúzza, hogy az immunterápia forró téma jelenleg az allergia oki kezelésében, és bár pollenallergiában egyelőre nem működik jól, rovarméreg-allergiákban kitűnő eredmények érhetők el. A sikeres immunterápia a regulációs B sejtek számának növekedésével jár együtt.

Emellett Dr. Komlósi Zsolt szerint a B-sejtek és az innate limfoid sejtek kölcsönhatásának más betegségekben is fontos szerepe lehet. Jelenleg a hemopoetikus őssejttranszplantáción átesett betegeket érintő GVHD-ban (graft versus host betegség) vizsgálják a szerepét. Továbbiak a teljes cikkben