Kutatási konzorciumot hozott létre a Semmelweis Egyetem

Három fő területen kezdett kutatás-fejlesztési munkát a koronavírussal összefüggésben a Semmelweis Egyetem, amely kutatási konzorciumot hozott létre erre a célra. Az egyetem 11 szervezeti egységét, az Eötvös Loránd Kutatóhálózatot, valamint az egyetemhez kötődő kutatásfejlesztési vállalkozásokat is bevonó munka célja a vírusfertőzés folyamatának feltárása, a diagnosztikai és terápiás, valamint a megelőző eljárások kifejlesztése.

A koronavírus világjárvány elleni küzdelemben innovatív diagnosztikai és terápiás módszereket kell kifejlesztünk a fertőzöttek korai kiszűrése, a vírus terjedésének megállítása és a betegek kezelése érdekében – hangsúlyozta dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Hozzátette: ezen a területen is multidiszciplináris megközelítésre van szükség a kutatás-fejlesztésben, vagyis együtt kell működniük a különböző tudományterületeknek, így a farmakológiának, az immunológiának, a nanomedicinának, az infektológiának, a genetikának és a klinikumnak, azon belül is például a kardiológiának, pulmonológiának, az alapkutatástól egészen a betegágyig. A Semmelweis Egyetem kész arra, hogy hatékonyan mozgósítsa a rendelkezésére álló komplex szaktudást, szellemi és infrastrukturális eszköztárat a koronavírus elleni célzott küzdelemben – fogalmazott a rektorhelyettes.

Ennek érdekében az egyetem egy három területre kiterjedő javaslatcsomagot állított össze, a kutató-fejlesztő munkában részt vesz a Semmelweis Egyetem tizenegy szervezeti egysége, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat, valamint több, az egyetemhez kötődő kutatásfejlesztési vállalkozás.

A kutatások egy részének célja a fertőzés mechanizmusának jobb megértése, és különböző gyógyszerjelöltek hatékonyságának kipróbálása; ezek részben különböző szóba jöhető vírusellenes szerek, illetve a betegség szövődményeként megjelenő súlyos tüdőgyulladás és egyéb szervek károsodása elleni szerek. Mindehhez a SARS-CoV-2 vírus és az általa okozott COVID-19 betegség modellezésére van szükség. Az egyetem információ- és nanotechnológiával foglalkozó munkacsoportjai célul tűzték ki a koronavírus működésének fertőzésmentes utánzását az élő szervezeteken kívül (in vitro), valamint állatkísérletekben. A kutatási terveik magukban foglalják a hazánkban terjedő vírus felszíni fehérjéinek meghatározását, ezek bakteriális, vagy más úton történő termeltetését, a vírusburkot utánzó bakteriális és szintetikus membránra kötését. Az így létrejövő tudományos eredmények hozzájárulhatnak egy liposzómán alapuló, szintetikus vakcina kifejlesztéséhez is, ám a jelen helyzetben is ehhez fél-egy éves kutatási munkára van szükség.  

A diagnosztikai fejlesztési modul a Semmelweis Egyetemen meglévő csúcstechnológiákat, az ún. Single-Photon Emission computer tomográfiát (SPECT) és a pozitron emissziós tomográfiát (PET) kívánja bevetni a radioaktívan jelölt, speciális fémkötő metalloproteázt kifejező membrán vezikulák (OMV), vagy más emlőssejtből nyert, hasonlóan jelölhető vezikulák keringési kinetikájának és szöveteloszlásának követésére. Ezzel meg lehet figyelni, hogy mely szerveket, milyen sorrendben támad meg a vírus. Egy további, kísérletesen megalapozott módszer a koronavírust és a fertőzéssel összefüggő micro-RNS molekulákat szállító ún. „extracelluláris vezikulák” (EV) mérését tenné lehetővé a fertőzöttek vérében, amely által kimutatható lenne korai fertőzés és előrejelezhető a betegség súlyossága egy vérvétel segítségével.

A terápiás modul a COVID-19 betegség legsúlyosabb következményére, a súlyos akut légzészavar szindróma (SARS) mögött álló ún. citokin viharra (ha immunrendszerünk túlreagálja a fertőzést) koncentrál, mely az extrém gyulladásos reakció fő oka. A tervek között szerepel az egyetem számos laboratóriumában vizsgálat alatt álló vagy már forgalomban lévő, a fenti káros immunreakciókat gátló gyógyszerek és gyógyszerjelöltek kipróbálása; összesen hat hatóanyagtípus, illetve konkrét gyógyszer vizsgálata javasolt.